A tulajdonjog-fenntartás szabályainak változása az új Ptk.-ban

2015.07.29. 13:20

A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár az új Polgári Törvénykönyv fontos újításokat hozott a tulajdonjog-fenntartás intézményében, amelynek komoly jelentősége lehet az adásvétel lebonyolításában, tapasztalataik szerint ezeknek a változásoknak az ismerete még az ilyen ügyletekkel rendszeresen foglalkozó szakemberek körében sem általános.

Dr. Sándor Péter kifejtette: bár már több mint egy éve, 2014. március 15-én hatályba lépett a korábbi Polgári Törvénykönyvet felváltó 2013. évi V. törvény (Ptk.), amely fontos újításokat hozott a tulajdonjog-fenntartás intézményében, amelynek komoly jelentősége lehet az adásvétel lebonyolításában, tapasztalataik szerint ezeknek a változásoknak az ismerete még az ilyen ügyletekkel rendszeresen foglalkozó szakemberek körében sem általános.

Éppen ezért szükséges a tulajdonjog-fenntartással kapcsolatos új rendelkezések összefoglaló ismertetése.

Tulajdonjog-fenntartásról általában

A Ptk. szabályai szerint az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére.

Tulajdonjog-fenntartással történő adásvételre jellemzően akkor kerül sor, ha a vételár teljes kiegyenlítése nem a szerződéskötéskor, hanem egy későbbi időpontban várható. Ebben az esetben az eladó, mintegy biztosítékként fenntarthatja a dolog tulajdonjogát mindaddig, amíg a vevő nem teljesíti a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettségét.

Az adásvétel tárgyát képező dolog tulajdonjoga tehát ilyen esetben a vételár megfizetésekor száll csak át a vevőre – figyelmeztetett a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Tulajdonjog fenntartás kikötése

A korábbi szabályokkal egyezően a tulajdonjog fenntartás kikötéséhez a felek írásbeli megállapodása szükséges, ingatlan adásvétele esetén a tulajdonjog- fenntartás tényét fel kellett jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba is. Ezekhez képest a Ptk. lényeges újdonsága, hogy a tulajdonjog-fenntartás tényét nemcsak ingatlanok, hanem ingók esetében is regisztrálni kell az alábbiak szerint.

Amennyiben az ingó dolog szerepel valamely közhiteles nyilvántartásban (például egy hajó esetében az adott hajó lajstroma; gépjármű esetén gépjármű nyilvántartás), akkor a tulajdonjog fenntartás bejegyzésének ott kell megtörténnie.

Amennyiben az ingó dolognak nincs külön közhiteles nyilvántartása, úgy a tulajdonjog fenntartást az újonnan létrejött úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeztetni – ismertette dr. Sándor Péter.

Hitelbiztosítéki nyilvántartás

A hitelbiztosítéki-nyilvántartás elsődleges funkciója a felek közötti ügylet nyilvánosságának biztosítása. A nyilvántartáshoz bárki díjmentesen és személyazonosítás nélkül hozzáférhet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján keresztül (hbny.mokk.hu). A nyilvántartásba való bejegyzés azonban már külön regisztrációhoz kötött.

A hitelbiztosítéki-nyilvántartás nem közhiteles nyilvántartás, azaz az abba történő bejegyzések valóságtartalmáért a Közjegyzői Kamara nem felel. Ugyanakkor a bejegyzés elmaradásának lehetnek jogkövetkezményei. Fontos tudni azt is, hogy a tulajdonjog fenntartás bejegyzését a Ptk. ugyan előírja, annak elmaradása azonban magát a tulajdonjog-fenntartást még nem teszi érvénytelenné – emelte ki a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi iroda szakértője.

Ha elmarad a bejegyzés

A bejegyzés elmaradása esetén viszont az eladónak számolnia kell azzal, hogy a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy a tulajdonjog fenntartás ellenére megszerezheti a dolog tulajdonjogát.

Amennyiben ugyanis egy adásvétel esetén a tulajdonjog fenntartásnak a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba történő bejegyeztetése elmarad és a vevő - aki a dolog tulajdonjogát még nem szerezte meg – a tulajdonjog-fenntartás ellenére (teljesen jogellenesen) utóbb eladja a dolgot egy jóhiszemű harmadik félnek (aki adott esetben ellenőrizte is a hitelbiztosítéki nyilvántartást és nem találta meg benne tulajdonjog-fenntartást), úgy a vevő vevője (azaz a jóhiszemű harmadik fél) a dolgon tulajdonjogot szerez.

Dr. Sándor Péter, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Origo

Ebben az esetben az eladó kizárólag a saját vevőjével szemben léphet fel (követelve tőle például a vételárat) azonban a vevő vevőjével, azaz a jóhiszemű harmadik fél vevővel szemben már nem.

Nem egyszerű művelet a bejegyeztetés

Hozzá kell még tenni, hogy a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba történő bejegyeztetés nem egyszerű művelet, tekintettel arra, hogy a rendszerben mind az eladót, mind pedig a vevőt előzetesen felhasználóként regisztráltatni kell, amelyhez egy egyszeri alkalommal mindkét félnek (jogi személy esetében annak képviselőjének) egy un. azonossági nyilatkozatot kell tennie egy közjegyző előtt.

Az egyszeri regisztrációt követően a rendszerben a bejegyzésre vonatkozó nyilatkozat személyesen vagy képviselő útján akkor tehető, ha a képviselő a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója.

A fentiek gyakorlati szempontból ott okozhatnak problémát, hogy hiába tartalmazza a szerződés a tulajdonjog fenntartást és hiába szeretné azt az eladó a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba bejegyeztetni, ezt mindaddig nem teheti meg, amíg a vevő önmagát a rendszerben ugyancsak nem regisztráltatta (feltéve, hogy ezt korábban még nem tette meg). Ez a regisztrálási kötelezettség még abban az esetben is fennáll, ha a szerződés egyébként tartalmazza a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba történő bejegyeztetési kötelezettséget.

Összességében a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba történő bejegyzés egy biztosítékot jelenthet az eladó számára a tulajdonjog-fenntartás megsértése esetére. Annak ellenére, hogy a fentiek szerint az abba történő bejegyeztetés nem egyszerű, mindenképpen érdemes az eladónak kérnie a tulajdonjog-fenntartásának bejegyeztetését, hiszen ezzel megvédheti meg magát egy rosszhiszemű vevő tisztességtelen magatartásával szemben.

Megjegyezzük, hogy a hitelbiztosítéki-nyilvántartásba nemcsak tulajdonjog-fenntartás jegyeztethető be, hanem többek között a nem lajstromozott ingó vagyontárgyakon alapított ingó zálogjog, ingó dolog lízingbeadásának ténye vagy a faktorálás ténye is – hangsúlyozta végezetül dr. Sándor Péter.