VJT & Partners: Szigorúan ellenőrzött utasok vagyunk

Vágólapra másolva!

A most bevezetésre kerülő úgynevezett PNR (passenger name record) adatbázis, azaz a légitársaságok helyfoglalási rendszerében tárolt adatállomány számos személyes adatot tartalmaz az utazókról. A VJT & Partners szakértője azt a kérdést veti fel, hogy adataink megadása ténylegesen mennyiben járul hozzá a biztonsághoz, továbbá hogy hová kerülnek ezek az adatok, és vajon más célból is felhasználják-e őket?

Origo

Vágólapra másolva!

dr. Pusztai Máté VJT & Partners

Egy tengerentúli utazás mindig nagy izgalommal tölt el minket. Pakolunk, tervezünk, repülőjegyet foglalunk, és repülés előtt, a becsekkolásnál, ugyanilyen természetességgel megadunk számos személyes adatot is. Bele sem gondolunk abba, hogy ezek az adatok később aztán milyen utat járnak be a nagyvilágban – figyelmeztetett dr. Pusztai Máté.

A repülőtereken tapasztalható szigorú biztonsági ellenőrzések a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta még szigorúbbá váltak, és ez különösen érvényes akkor, ha a schengeni övezeten kívülre induló, vagy azon kívülről érkező repülőjárattal utazunk.

Az Országgyűlés nemrég egy törvénymódosítást fogadott el, melynek eredményeképpen már nem csak a csomagjainkat, hanem számos személyes adatunkat is átvilágítják.

A PNR adatbázis – felsorolni is nehéz

A légitársaságoknak már a terrortámadásokat megelőzően is kötelező volt utaslista készítése, ez a lista azonban közel sem tartalmazott annyi adatot az utazókról, mint amennyit a most bevezetésre kerülő úgynevezett PNR (passenger name record) adatbázis, azaz a légitársaságok helyfoglalási rendszerében tárolt adatállomány.

Még felsorolni is nehéz mind a 19 adatkategóriát, amelyek alapján összesen 35 (!) különböző adatot tartanak számon rólunk a légitársaságok például az Egyesült Államokba történő utazás során – mutatott rá a VJT & Partners szakértője.

A légitársaságok ebben a PNR rendszerben kezelik többek között minden utas nevét, nemét, az utazási iroda nevét, a járat számát, az indulás és érkezés idejét, honnan, hova, illetve mely városon keresztül utazunk, valamint az utazással kapcsolatos kéréseinket (például: ételfogyasztás, hova kérjük az ülőhelyet).

A PNR rendszer begyűjti továbbá a jegyvásárlás időpontját, a fizetés módját, a feladott poggyász méretét és jellegét, az útlevéllel kapcsolatos információkat és a velünk együttutazók (például rokonok) adatait. És még közel sem teljes a lista.

A légitársaságok két ízben kötelesek továbbítani az adatokat

A légitársaságok az így gyűjtött adatokat két ízben kötelesek egy jogszabályban meghatározott hatósághoz, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központhoz (Központ) továbbítani – emelte ki dr. Pusztai Máté.

Az első továbbítás 12 órával a tervezett felszállást megelőzően történik, ugyanis a legtöbb utas már az on-line check-in-t használja, így ebben az időpontban már számos adat áll rendelkezésre.

A második adattovábbításra pedig a felszállást követően kerül sor, amikor az utasfelvétel már lezárult. Az adattovábbítási kötelezettséget nem teljesítő légitársaságok akár 100 millió forintig terjedő bírsággal is sújthatók.

A Központ a különböző időben megkapott adatokat összeveti, és kockázati elemzéseket végez. Az új rendszer támogatói szerint adataink elemzése segít kiszűrni a terrorista-gyanús személyeket, és ezzel egyértelműen javítja az európai kontinens biztonságát.

Aggályok a szabályozással kapcsolatban

Az adatok útja eddig követhető, de ez még nem a végállomás. Az Európai Unió több országgal is kötött külön megállapodást a PNR adatok továbbításáról, így a légitársaságoknak nem csak a saját országuk, hanem többek között például az USA részére is kötelező ezeket az adatokat továbbítani.

Így az utas számára teljesen ellenőrizhetetlenné válik, hogy mi történik az ő személyes adataival. Komoly aggályokat vet fel, hogy adataink elvesznek az éterben – hangsúlyozta a VJT & Partners szakértője.

Senki sem tudja, hova kerülnek, kik dolgozzák fel őket, hol és meddig tárolják ezt a rengeteg személyes adatot. Ha tudomást is szerzünk visszaélésről, hatékony jogorvoslatra csak az Egyesült Államokban van lehetőség.

A PNR rendszer alkalmazásának megvannak a további árnyoldalai is. A rendszer burkoltan olyan érzékeny adatokra is rákérdez, mint például az ételfogyasztás, melyből következtetni lehet az érintett utas vallási hovatartozására. A jogszabállyal ellentétben, mely kötelezővé teszi ezeknek az adatoknak a megadását, egy ilyen adatot adatvédelmi szempontból fokozottan védelmezni kellene.

A terrorizmus elleni harc vitathatatlanul fontos, de kérdés, hogy adataink megadása ténylegesen mennyiben járul hozzá a biztonsághoz, hová kerülnek ezek az adatok, és hogy vajon más szempontból is felhasználják-e őket? Dr. Pusztai Máté szerint azonban ennek kiderítése teljességgel lehetetlen.