Dizájnvédelem: a védjegyoltalom Amerikában és Európában

dr. Francis-Hegedűs Veronika, ügyvéd, Jádi Németh Ügyvédi Iroda

A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője sorozatának első és második részében a márkaépítés folyamata során felmerülő problémákkal, valamint a szerzőség révén automatikusan létrejövő szerzői joggal foglalkozott. A cikksorozat most olvasható harmadik részében Dr. Francis- Hegedűs Veronika az iparjogvédelem területéhez tartozó védjegyoltalmat, mint a dizájnvédelem lajstromozott eszközét mutatja be.

A márkahamisítás elleni abszolút, bárkivel szemben fellépésre jogosító – de lajstromba vétellel keletkező – védelemre szolgál a védjegy, amely egyaránt népszerű a divattervezők körében Amerikában és Európában is – fejtette ki a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

Elmondható, hogy az Atlanti óceán partján innen és túl a védjegy az, amelyet nagyjából ugyanazon feltételekkel lehet megszerezni. Amerika szerte az egységesen szabályozott védjegy tekinthető a dizájn védelem egyik legelterjedtebb formájának, míg Európában a Közösségi Védjegy (CTM – Community Trademark) az, amellyel az EU egységes, minden tagállamra kiterjedő védjegyoltalmat kínál, amellett, hogy természetesen a nemzeti védjegyek továbbra is léteznek.

A védjegy, mint árujelző megszerezhető mind az EU-ban és Amerikában bármely grafikailag ábrázolható megjelölésre, tehát magára a márkajelzésre, de egy tervező saját ismertetőjére is.

Különösen például szó, szóösszetétel, személynév, ábra, kép, alakzat, ezek az összetételei, hang, színösszetétel – például: Louboutin piros talp, Burberry skót kockás minta, Luis Vuitton táskái, Versace ábrája, Guess háromszög márkajele, abban az esetben, ha az más áruinak tekintetében megkülönböztető jelleggel bír és alkalmas a termékek forrásának (azaz a divattervező/márka) azonosítására, mások áruitól való elhatárolásra.

A Louboutin kontra ZARA-ügy tanulságai

Noha a védjegyoltalom megszerzése egyre elterjedtebb a divat világában és a gyakorlatban, még így is mindig van esély rá, hogy védjegyünk bitorlója elleni fellépésünk nem minden országban lesz ugyanolyan hatékony. Kiváló példa erre a piros talpú Louboutin francia ügye a ZARA ellen – ismertette dr. Francis- Hegedűs Veronika.

A ZARA szintén piacra dobott egy piros talpú cipő kollekciót, amely miatt Louboutin pert indított a ZARA ellen védjegybitorlásra és tisztességtelen versenyre hivatkozva. Annak ellenére, hogy Louboutin-nak 2000 óta volt a piros talpra francia védjegye, a francia fellebbviteli bíróság 2011-ben elutasította Louboutin keresetét és megsemmisítette a védjegyét.

Mindezt azzal indokolta a bíróság, hogy Louboutin védjegyében sem a szín, sem a forma nem volt olyan pontossággal meghatározva, hogy az alkalmas legyen a megkülönböztetésre és, hogy csakis Louboutin-ra lehessen belőle következtetni. Mindezt, a francia legfelsőbb bírói fórum 2012-ben helyben hagyta. Ugyanígy érvénytelenítette 2014-ben a brüsszeli bíróság a megkülönböztető jelleg hiánya miatt Louboutin piros talp védjegyét a Van Dalen Footwear ügyben az egész Benelux Államokra kiterjedően.

Van ellenpélda is, Amerikában a 2008 óta fennálló Louboutin piros talp védjegy oltalma győzedelmeskedett 2012-ben Yves Saint Lauren ellen, aki piros talpú és piros tetejű monokróm cipőket dobott piacra. További ellenpéldát szolgáltat a Christian Dior Couture ügye, amelynek tárgya a “Lady Dior Bag” védjeggyel védett táska volt a párizsi bíróság előtt, ahol azt állapította meg a bíróság, hogy a táska nemcsak védjegyoltalom, de szerzői jogi védelem alatt is áll.

Vagyoni értéket képviselő márkák és a védjegy, mint a dizájnvédelem eszköze

A védjegyoltalom közhiteles nyilvántartásba, lajstromba vétele keletkezteti a védjegy használatra vonatkozó kizárólagos jogokat mind Amerikában, Európában és az EU tagállamokban is, amely jogokat használati szerződés keretében a jogosult saját belátás szerint átengedhet másnak, például a termék forgalmazóknak.

Dr. Francis-Hegedűs Veronika, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

A védjegyhez kötődő kizárólagos jogok lehetővé teszik a közvetlen fellépést és bírósági jogérvényesítést a védjegybitorlással gyanúsíthatók ellen esetleges jogsértés esetén, amely üzletileg mindenképp ajánlott főleg egy jól bevezetett, várhatóan jelentős vagyoni értéket képviselő márkánál, amennyiben annak ténylegesen van megkülönböztető képessége.

A tervezők, márkatulajdonosok számára a védjegyoltalom megszerzése továbbá azért is indokolt – annak ellenére, hogy van némi kiszámíthatatlanság a bírósági gyakorlatban – mert egy engedély nélküli védjegyhasználat nagyban gyengítheti egy termék piacát, óriási üzleti károkat okozhat és védjegyoltalom nélkül még nehezebb hatékony jogi utat találni a jogvédelemre – húzta alá a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

Védjegybitorlás esetén az illetékes bíróságoktól mind polgári és büntetőjogi jogorvoslatot, sőt vámjogi intézkedéseket is lehet kérelmezni a bitorló ellen, például tipikus polgári jogi szankció a bitorlás megtörténtének megállapítása, bitorlás abbahagyására kötelezés, bitorló tevékenységtől bírói eltiltás, elégtételadásra kötelezés, gazdagodás megtérítése.

A védjegybitorlási perekben irányadó joggyakorlat szerint a bíróságok az eset összes körülményeire figyelemmel hozzák meg döntéseiket, adott esetben – ha a jogosult által követelt kártérítés megfizetésére, gazdagodás megtérítésére nem kötelezi a bíróság a bitorlót – üzleti szempontból a bitorlás megállapítása, a bitorló eltiltása is a jövőbeni üzleti károk elkerülését szolgálja – hangsúlyozta dr. Francis-Hegedűs Veronika.

(A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője a cikksorozat utolsó 4. részében az iparjogvédelem egyéb hatékony módjait, vagyis az amerikai „trade dress”-t és az európai formatervezési mintaoltalmat, mint a dizájnvédelem további lehetséges eszközeit mutatja be – a szerk.)