Divatjog: az amerikai „trade dress” (4. rész)

dr. Francis-Hegedűs Veronika, ügyvéd, Jádi Németh Ügyvédi Iroda

A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője cikksorozatának első, második és harmadik részében a dizájnvédelem lehetséges eszközeivel, a szerzői joggal és a védjegyoltalommal foglalkozott. Dr. Francis-Hegedűs Veronika sorozatának negyedik részében bemutatja a dizájn védelmére szolgáló amerikai „trade dress” intézményét, amely a dizájn formájának, külső megjelenésének védelmét teszi lehetővé.

A dizájn védelmére szolgáló további eszközök a dizájn formájának, külső megjelenésének védelmét teszik kifejezetten lehetővé. Amerikában erre a Lanham Act-ban szabályozott úgynevezett „trade dress” szolgál, míg Európában ennek eszköze a rendeletben szabályozott formatervezési mintaoltalom.

A közhiteles nyilvántartásba vételt sem szövetségi, sem tagállami szinten nem igénylő amerikai „trade dress”- ami ennek ellenére bejelenthető az illetékes amerikai hatóságok vonatkozó nyilvántartásába - eredetileg a termékek egyedi csomagolásának, megjelenésének védelmére, a fogyasztók megtévesztése ellen szolgált a jogosulatlan utánzások ellen.

Az amerikai „trade dress”

A trade dress oltalom fennállhat egy termék teljes dizájnjára, megjelenésére, de egy részére is, például egy pulóver színére, formájára, anyagösszetételére; vagy egy magazin fedőborítójára, de egy franchise étterem arculatára is, anélkül, hogy az az étterem vagy magazin egészére kiterjedne.

A trade dress lényege a dizájn által nyújtott vizuális élmény védelme, amely a fogyasztók számára szemmel látható – hangsúlyozta a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

A dizájn egészének védelmére jó példa FERRARI 365 GTB/4 autója, amelyet a trade dress attól is megvédett, hogy az autóról ugyanolyan dizájnú játékautó készüljön, de számos egyéb példa található az amerikai esetjogban, például egy épület formájának egésze is élvezhet trade dress védelmet a bíróságok szerint.

A trade dress kritériuma, hogy annak tárgya, vagyis a dizájn elváljon magától a divatcikk funkciójától és rendelkezzen egy hosszabb időn keresztül megszerzett, úgynevezett másodlagos jelentéssel, vagyis a többi terméktől megkülönböztető képességgel is. A funkcionalitás kritériumának vizsgálatánál pl. a piros szín egy divatcikk esetén nem a termék funkcióját szolgálja, ellenben egy tilos útjelző táblánál, ahol a piros színnek már funkcionális jellege van.

A másodlagos jelentés azt jelenti, hogy a trade dress a védjegyhez hasonlóan megkívánja, hogy a dizájn alapján egy bizonyos divattervező, márka, termék legyen a fogyasztó számára beazonosítható, amely sokszor huzamosabb idő alatt alakul ki a trade dressnél.

Kiváló példa a trade dress-re a cikksorozat harmadik részében utalt Louboutin vs. Yves Saint Laurent ügy - emlékeztetett dr. Francis-Hegedűs Veronika. Louboutin-nak Amerikában védjegyoltalma áll fenn a piros cipőtalpak vonatkozásában, tehát azok kizárólagos használója (2008. január 1. óta), de emellett a bíróság azt is megerősítette, hogy Yves Saint Laurent monokróm stílusú piros talpú és tetejű cipői trade dress oltalom alá tartoznak.

dr. Francis-Hegedűs Veronika, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás:dr. Francis-Hegedűs Veronika

A közhiteles nyilvántartásba vétel a védjeggyel ellentétben tehát a trade dress-nek nem előfeltétele, azonban a hatósági nyilvántartásokba történő bejelentés több, az egyes szövetségi jogszabályokban meghatározott előnyöket biztosíthat és erősítheti a trade dress jogosultjának pozícióját.

Amerikában az erre szolgáló két legfontosabb nyilvántartás – amelyek egyben védjegynyilvántartások is – egyrészt a szövetségi állami főnyilvántartás (Principal Register), ahova a kétségtelenül megkülönböztető jelleggel bíró árujelzők jelenthetők be, valamint a kiegészítő nyilvántartás (Supplementary Register), ahová olyan árujelzők jelenthetők be, amelyek természetüknél fogva eredetileg nem bírnak megkülönböztető jelzéssel, de a huzamos használat során megszerezhetik a megkülönböztető képességet.

(A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértőjével készül sorozat befejező, ötödik részét hamarosan közöljük – a szerk.)