Divatjog: az európai formatervezési mintaoltalom (5. rész)

A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője cikksorozatának első, második, harmadik és negyedik részében a dizájnvédelem lehetséges eszközeivel, a szerzői joggal, a védjegyoltalommal és az amerikai „trade dress” intézményét foglalkozott. Dr. Francis-Hegedűs Veronika sorozatának ötödik, befejező részében az európai formatervezési mintaoltalom kérdéseit járja körül.

Az Európai Unióban a dizájn, azaz a forma trade dress-hez hasonló egységes védelmét az EU egész területén alkalmazandó rendeletben (6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról) szabályozott formatervezési mintaoltalom biztosítja a minta szerzőjének, amely közhiteles nyilvántartásba vételtől, vagyis lajstromozástól függetlenül is 3 éves védelmi időt biztosít EU szerte.

Közhiteles nyilvántartásba vétel esetén pedig a védelmi idő 5 év, amelyet legfeljebb 4 alkalommal lehet meghosszabbítani maximum 25 évre. Emellett természetesen a nemzeti jogok is biztosítják a lajstromba vétellel keletkező formatervezési mintaoltalmat, azonban amely csak az adott állam területén nyújt védelmet.

Kizárólag a jogosult hasznosíthatja

A formatervezési mintaoltalom lényege, hasonlóan a trade dress-hez, hogy az oltalom alatt álló mintát, kizárólag a jogosult hasznosíthatja, vagy az, akinek erre engedélyt adott – mutatott rá a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EU tagállamaiban a közösségi formatervezési mintának tárgya lehet egy világviszonylatban új, újszerű, egyedi ipari vagy kézműipari árucikk egészének, részének megjelenése, annak a csomagolása, grafikai ábrázolása, esztétikai követelmények támasztása nélkül.

Kiemelendő, hogy a mintaoltalom nem magára a termékre vonatkozik, hanem a dizájnra (amely például a díszítésből, rajzolatból, körvonalakból épül fel).

Ebbe a kategóriába egy divatcikk divatrajza, vagy szabásmintája, vagy alkotórésze is beletartozhat, amennyiben az adott dizájn grafikai ábrázolása megjelenít minden jellegzetességet a legnagyobb részletességgel.

A lajstromba vétel jelentősége

A részletesség és alapos kidolgozottság főleg akkor kívánalom, ha közhiteles nyilvántartásba szeretné vetetni a formatervezési mintaoltalmat – emelte ki dr. Francis-Hegedűs Veronika.

Ennek oka, hogy közhiteles nyilvántartásba vétel esetén, a formatervezési minta közzétételre kerül a Közösségi Formatervezési Mintaoltalmi Közlönyben és a hatóság ez alapján tudja megalapozottan eldönteni, hogy a mintát lajstromba veszi-e.

A lajstromba vétel nélküli formatervezési mintaoltalom kizárólag a szándékos koppintások ellen nyújt védelmet, míg a lajstromozott formatervezési mintaoltalom kizárólagos használati jogot biztosítva védelmet biztosít a nem szándékos, esetleg véletlenszerű függetlenül létrejött, hasonló formák, minták bárki általi használata ellen is.

A lajstromozott közösségi formatervezési mintája alapján például Jimmy Choo sikerrel lépett fel az EU-n belül dizájnmintái másolása ellen. Megjegyzendő, hogy a gyorsan változó, rövid életű divatcikkek esetén a lajstromozás nélküli 3 évig fennálló mintaoltalom praktikus lehet, mert ingyenes és automatikusan keletkeztet 3 éves védelmet, ha a dizájn megfelel az EU rendelet fent utalt kritériumainak.

Lajstromba vétel hiánya esetén egy bitorlásnál azt kell kétséget kizáróan bizonyítania a jogosultnak, hogy egyrészt az EU-n belül történt meg az első nyilvánosságra hozatal, valamint a másoló szándékosságát, amelynek alátámasztása meg tudja nehezíteni a jogvédelmet.

dr. Francis-Hegedűs Veronika, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

Biztató a lajstromozás nélküli EU formástervezési mintára a Dior Soft Bag ügye, amelyben a párizsi bíróság előtt a Dior sikeresen bizonyította, hogy terméke az EU-ban került először nyilvánosságra ezért azon a Dior európai lajstromozás nélküli formatervezési mintaoltalma fennáll.

Összegzés

A cikksorozatot összegezve, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda szakértője a hazai márka tulajdonosokat arra ösztönzi, hogy az üzleti eszközök mellett, a piaci versenyképességük megőrzését elősegítő dizájnvédelmi eszközökkel is éljenek és vegyenek fel egy olyan szemléletet, amely kiszolgáltatott helyzetük orvoslását is magában foglalja.

Hazánkban a divattervezők, márkatulajdonosok információ, illetve a megfelelő csatorna hiányában nem értesülnek a szellemi alkotások területén fellelhető jogi lehetőségekről. Ennek oka az is természetesen, hogy a divatjogba beleolvadó dizájnvédelem Amerika és EU szerte is az utóbbi években vált népszerűvé és jutott el a köztudatba.

Amennyiben márkaépítésük nemzetközi, tanácsos a közösségi oltalmakat előnyben részesíteni, egyrészt azért mert a kizárólagos használati jog az alkotót az EU összes tagországában mindenhol lefedi, valamint bitorlás esetén a közösségi bírói fórumok már rendelkeznek megfelelő joggyakorlattal.

Záró gondolatként, tudatos egyedi márkaépítés esetén jogilag és gazdaságilag is ajánlott bebiztosítani divattermékeinkre vonatkozó kizárólagosságunkat amennyire csak lehet, illetve a másik oldalon állóknak is érdekében áll a hatályos jogi környezetet, a még jogilag megengedett szinteket és esetleges jogi felelősséget tisztán látni – tanácsolta végezetül dr. Francis-Hegedűs Veronika.