Vágólapra másolva!
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Szigorodnak az adóregisztrációs eljárás szabályai, az adószám megállapításának megtagadása esetében a vizsgált adótartozási összeghatárok a korábbi 15 és 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek, bővül továbbá a vizsgált személyi kör és 180 napról 360 napra hosszabbodik a vizsgálati időszak.

Adó- és vámfolyószámla integráció

Az adószerv és a vámszerv által eddig külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek 2016. január 1-jétől egységes közös folyószámlán kerülnek nyilvántartásra – tájékoztatott a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A közös folyószámla miatt a tartozásmentesség igazolása a továbbiakban már egységesen lesz kérhető.

Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás

Ha az állami adó- és vámhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolásban általa nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról.

A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.

Az új szabály értelmében tehát köztartozás esetén is kiállítja az adóhatóság az igazolást, a követelés lefoglalása mellett – húzta alá dr. Kovácsné Ihász Anita.

Egyszerűsített bevallás és a „söralátét” megszüntetése

Utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan vehető majd igénybe az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, valamint a „söralátétként” elhíresült adónyilatkozat, mert ezt követően két új adóbevallási forma válik elérhetővé.

Mégpedig 2016-tól a bevallási nyilatkozat, illetve 2017-től a bevallási tervezet, melyet az állami adóhatóság készít majd el azon Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek részére, akik nem kérnek munkáltatói adó megállapítást, vagy azt a munkáltató nem vállalja.

200 ezer forintig jár a részletfizetés

Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége volt, eddig is automatikusan kérhette a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését.

Erre eddig 150 ezer Ft összeghatárig volt lehetőség, 2016-tól azonban az összeg 200 ezer Ft-ra emelkedik, továbbá a jövőben nem csak személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni az engedélymentes részletfizetést, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg nem haladja meg a 200 ezer Ft-ot.

Nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása

2016-tól az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a magánszemélyt – néhány kivételtől eltekintve – nem bírságolhatja első körben, hanem a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak ezen felhívás eredménytelensége esetén van helye.

Fotó: Vorigin Dóra [origo]

Nem alkalmazható azonban az új, kedvező szabály akkor, ha az adózó az áfa körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el. Azaz ilyen esetekben az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A személyi jövedelemadót érintő változások

A személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16 százalékról 15 százalékra csökken – emelte ki dr. Kovácsné Ihász Anita.

Az adócsökkentés a vállalkozásoknál még jelentősebb megtakarítást eredményez, mint a magánszemélyeknél, hiszen az olyan juttatások után, melyek esetében a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó alapja a juttatás értékének 119 százaléka és ez után kell kiszámítani a személyi jövedelemadó összegét, azaz a ténylegesen fizetendő adó 35,7 százalékról 34,51 százalékra csökken.

Kétgyermekesek családi kedvezménye

A kétgyermekes családok esetében a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 ezer forintról 12 500 forintra nő. Ez a kétgyermekes családoknak havi 5000 forint nettó jövedelemnövekedést eredményez.

Társasági adó és növekedési adóhitel

2015. június 25-i hatállyal egy új, halasztott adófizetési lehetőséget biztosító jogintézmény, a növekedési adóhitel konstrukció került bevezetésre a társasági adó rendszerébe.

A növekedési adóhitel választásával az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót (azaz a növekedési adóhitelre jutó adót) a tárgy év helyett a soron következő két adóévben fizesse meg.

A növekedési adóhitel tehát a gyakorlatban nem adókedvezményt, nem adóalap kedvezményt, hanem egy késleltetett – szaknyelven halasztott - adófizetést jelent, azaz az adófizetési kötelezettséget nem csökkenti, csak időben későbbre tolja ki.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás harmadik, befejező részét hamarosan közöljük – a szerk.)