Új kormányrendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről (1. rész)

A 2016. január 2. napján hatályba lépett 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján lehetősége van az építtetőnek, hogy amennyiben legfeljebb 300m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületet kíván építeni, úgynevezett egyszerű bejelentéssel a lakóépület fekvése szerinti illetékes jegyzőnél jelentse be az építési tevékenységét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.

Dr. Szegi Beáta kifejtette: az építtető bejelentése nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalból indítandó hatósági eljárás megindítására okot adó körülménynek.

Az egyszerű bejelentéssel összefüggő további módosítások alapján a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásnak sincs helye.

Tulajdonostársak, szomszédok

„Amennyiben az ingatlanon, amelyen az építési tevékenységet végezni tervezik, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző a bejelentésről - annak benyújtásától számított nyolc napon belül - tájékoztatja a jogosultat.”

A „jogosul” rendeleti meghatározása hiányzik, így nem egyértelmű, hogy a tulajdonostársat vagy az építtetőt tájékoztatja-e a jegyző, hiszen ez a bekezdés a hiányos bejelentés szabályozását követően került be a jogszabály szövegébe.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások során az engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokban az ügyféli minősítés – az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a szomszéd) tekintetében – fontos.

Ennek oka, hogy amennyiben méltányolható jogát vagy jogos érdekét érinti az ügy, és az eljáró hatóság az ügy összes körülményeit mérlegelve - figyelembe véve a lefolytatni kívánt építési tevékenység jellegét is – az eljáró hatóság megállapítja az ügyféli minőség fennállását, így az eljárással összefüggésben (például) jogorvoslati lehetőséggel bír.

Forrás: Ingatlan.com

Mivel az építtetői bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, a szomszédok ügyféllé minősítésének lehetősége is hiányzik az eljárásban, így ők az építési tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárásnak nem válhatnak részeseivé.

Ebből az alapfeltevésből kiindulva amennyiben a szomszédok jogukat vagy jogos érdekeiket kívánják érvényesíteni, erre csak később, az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűtlensége miatti építésfelügyeleti eljárásban, vagy a szomszédjogok és a tulajdonjoguk korlátozása miatt indított polgári (kártérítési) per során van lehetőségük.

Az egyszerű bejelentés mellékletei, energetikai számítás

A bejelentési dokumentáció tartalmának pontos meghatározását a Kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza. Amennyiben a melléklet tartalmát összehasonlítjuk az építési engedélykérelmek tartalmát szabályozó másik kormányrendelettel, lényeges eltéréseket találunk.

Többek között kisebb méretarányban kell a tervdokumentációt benyújtani, a mellékleteket nem egy egységes aláíró lapon, hanem külön-külön kell az építtetőnek és az építészeti-műszaki tervezőnek aláírnia.

Lényegesebb kérdés, hogy hiányzik a kötelező mellékleti dokumentációk felsorolásból a korábbi eljárási rendhez képest az energetikai számítás benyújtási kötelezettsége. Ennek komoly jelentősége van, amelyet nem az építési tevékenység megkezdésekor, hanem annak befejezésekor a használatba vételi engedély helyett – ebben az eljárásban – a hatósági bizonyítvány megszerzésekor fognak érzékelni az építtetők.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készített kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)