Linkelni vagy nem linkelni – ez itt a kérdés (2. rész)

wikipédia szülinap logo
Életünk része a szabad tudástár
Vágólapra másolva!
Az internet végtelen világában sokszor elveszítjük a szilárd talajt a lábunk alól. Mit szabad és mit nem? Mennyire biztonságos jogi szempontból, hogy linkeket helyezzünk el a honlapunkon? Milyen feltételek mellett ágyazhatunk be képeket és videókat? Ebben a témában nyújtanak kapaszkodót a VJT & Partners jogi szakértői kétrészes írásukban. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.      
Vágólapra másolva!

Dr. Hacsi Gábor és dr. Pusztai Máté kétrészes írásuk első részében arra mutattak rá, hogy az internetes linkelés végtelen volta lehetetlenné teszi, hogy a szerző minden esetben engedélyt adjon egy mű linkként vagy beágyazásként való felhasználására. Egy ilyen szigorú hozzáállás valószínűleg ellehetetlenítené szinte az összes portálnak, blognak, videómegosztónak, közösségi oldalnak, azaz magának az internetnek a működését.

A helyzet tisztázatlanságának megoldására az EUB (Európai Unió Bírósága) egy gyakorlati szempontokat figyelembe vevő ítélkezési gyakorlatot alakított ki, melyben meghatározza, hogy mikor jogszerű egy link alkalmazása és mikor nem.

Mikor kell engedély a linkeléshez?

A cikk első részéből kiderül, mikor nem kell engedély a linkeléshez. Viszont vannak olyan esetek is, mikor mindenképpen engedélyre van szükség a szerzőtől művének linkeléséhez – hangsúlyozták a VJT & Partners jogi szakértői.

Mindenképpen engedély kell, ha a link tartalma csak korlátozottan hozzáférhető, például előfizetéshez kötött tartalom esetén, vagy ha az eredeti mű jelen pillanatban már nem elérhető az eredeti weboldalon.

A szerző hozzájárulására abban az esetben is szükség van, ha egy link az eredeti közvetítéshez képest eltérő technikai megoldással érhető el. Erre példa, amikor egy focimeccset élőben sugároz egy fizetős TV csatorna, és ugyanezt a meccset egyidejűleg egy linkre kattintással el lehet érni az interneten (például streaming formájában).

A technikai azonosság vonatkozik arra is (és ezt maga a YouTube is előírja), hogy egy YouTube videó kizárólag a YouTube lejátszó programmal ágyazható be, más videó-megosztó (például: Vimeo, Videa stb.) hasonló szoftvere nem használható.

A fentiek megsértése esetén a linket felhasználó honlap a link vagy videó eltávolítására, elégtétel adására, súlyosabb esetben pedig az így elért gazdagodás visszafizetésére kötelezhető. Ez a tévés közvetítésekre mutató jogellenes linkek esetében akár több százmillió forint is lehet.

Óvatosan linkeljünk!

Mindez egyszerűen hangzik, de egyáltalán nem olyan egyszerű és egyértelmű a helyzet. Tegyük fel, hogy be akarjuk tartani az EUB által felállított feltételeket, és csak olyan műveket akarunk linkelni, amelyekhez a szerző hozzájárulását adta.

De honnan tudjuk pontosan, hogy melyek azok a tartalmak, amelyeket jogszerűen töltöttek fel az internetre, és melyek azok, amelyeket nem a szerző beleegyezésével jelentettek meg?

Forrás: Wikipédia

Honlapunk linkelési szabályzatát ezért érdemes informatikai és jogi szakemberek bevonásával elkészíteni, mind az idegen tartalmakra, mind a saját tartalomra mutató linkek kapcsán – tanácsolták dr. Hacsi Gábor és dr. Pusztai Máté.

Ha van rá mód, keressük meg a linkelni kívánt mű szerzőjét (például a YouTube-nál erre van külön lehetőség), hogy nyilatkozzon a jogosultságáról, és a mű eredetiségéről, így csökkenthetjük a ránk leselkedő veszélyeket.

A hiteles és megbízható linkek ráadásul a legnagyobb internetes kereső, a Google keresési algoritmusában is fontos szerepet játszanak, így hiteles linkekkel a látogatottság és a bevétel is növelhető – hívták fel a figyelmet végezetül a VJT & Partners jogi szakértői.