Az európai uniós támogatások joga (2. rész)

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában elemzi a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós forrásokból származó támogatásokat érintő jogi szabályozás főbb elemeit, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

A jelenlegi pályázatok nagy része vissza nem térítendő támogatást tartalmaz, amelyhez azonban a pályázónak is megfelelő, a pályázati felhívásban meghatározott mértékű önerőt kell többnyire biztosítani, bár a közszféra (ideértve most az önkormányzatokat is), egyházak és nonprofit szervek gyakran önerő nélkül is pályázhatnak, azaz esetükben 100 százalékos lehet a támogatási intenzitás.

A pályázóknak szembe kell nézni azzal, hogy a pályázatok nagyobb része a közeljövőben már nem fog vissza nem térítendő részt tartalmazni, hanem inkább kedvezményes kamatozású, esetenként kamatmentes kölcsönt, hitelt (azaz visszatérítendő támogatást) fog nyújtani a pályázóknak valamely pályázati cél megvalósításához – emelte ki dr. Csendes Ágnes.

A pályázatok többnyire utófinanszírozásúak, azaz kizárólag a pályázó által már pénzügyileg kiegyenlített számlákat térítik meg. Azonban a legtöbb támogatás előleget is tartalmaz (akár a támogatási összeg 50 százalékát is), amely tulajdonképpen előfinanszírozás, bár ez nem jelenti azt, hogy nem kell utólag, megadott határidőre számlákkal, egyéb mellékletekkel alátámasztva elszámolni vele.

Sőt a kkv-knek -20 millió forintot elérő vagy meghaladó támogatási összeg esetén- többnyire valamely biztosítékot is kell nyújtani az igényelt előleg összegére vonatkozóan, amely jellemzően bankbetét, értékpapír, ingatlan jelzálog és/vagy kezesség (garancia) formájában jelenhet meg.

Az előleg-lehívás és a támogatási lehívások

A szerződéskötéssel nagyjából egyidejűleg (bár van, amikor előbb, van, amikor később) kezdődik általában a pályázat megvalósítási szakasza, ennek során kezdeményezhet a pályázó (kedvezményezett) előleg-lehívást, majd azt követik a támogatási lehívások és a kapcsolódó elszámolások, projekt előrehaladási jelentések, végül a zárási és a fenntartási időszak.

A pályázat „élete” tehát nem ér véget a zárással, annak ellenére, hogy a zárásról jegyzőkönyv is készül és pénzügyileg erre az időpontra már elszámoltak a felek egymással – mutatott rá a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Ugyanis a fenntartási időszak alatt (amely kis- és középvállalkozások esetén átlagosan a zárástól számított 3 év) ellenőrizhetik például azt, hogy a fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek teljesülnek-e.

Ellenőrzések és az esetleges visszafizetés

Például: meghatározott árbevétel-növekedés, munkahelyek számának fenntartása/növelése, magának a projekt tárgyának, nevezetesen egy technológia fejlesztésnek fenntartása/működtetése, dokumentáció megőrzése, stb.), illetve a nem-teljesülésnek még ekkor is lehetnek szankciói.

A támogatás mögött minden esetben egy, némi közjogi elemeket is magában foglaló, de polgári jogi szerződéses jogviszony áll, amely szerződésben foglaltak megsértése szankciókat, súlyos esetekben a támogatási szerződéstől való elállást illetve akár a támogatási összeg és kamatainak visszafizetését is maga után vonhatja.

A támogatási szerződés mintáját és az általános szerződési feltételeket a kiírók minden esetben csatolják a felhíváshoz, tehát a pályázó előre tudhatja, hogy mit vállal, ha sikeresen pályázik – húzta alá dr. Csendes Ágnes.

dr. Csendes Ágnes, a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda

A támogatás/pályázat jogi értelmezése azonban nem kizárólag a támogatási szerződés, hanem egyidejűleg a kapcsolódó pályázati felhívás, részletes útmutató, általános szerződés feltételek, egyéb pályázati mellékletek és a vonatkozó jogszabályok, így különösen (de nem kizárólag) a Polgári Törvénykönyv, az államháztartásról szóló jogszabályok, és az említett 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezésein is nyugszik.

Vita, jogszabálysértés esetén - amennyiben a felek nem tudják egymás között az irányító hatóság által kezdeményezett hiánypótlási, vagy szabálytalansági eljárás során vagy a kedvezményezett (pályázó) által benyújtható úgynevezett kifogás útján végleges jelleggel rendezni a vélt vagy valós szabálytalanságot-, úgy végső soron bíróság dönthet a vitás kérdés(ek)ről.

Ez egy polgári peres eljárás lesz, amely eljárásra az általános peres eljárási szabályok és nem a közigazgatási perek vagy más, ún. „különleges” eljárásokra vonatkozó rendelkezések irányadók – mutatott rá végezetül a Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.