Fontos változások az építési beruházások közbeszerzésében

2016.03.02. 22:10

Régóta várt előrelépés az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások terén a tavaly novembertől hatályos új közbeszerzési törvény, illetve annak legfontosabb végrehajtási rendelete – hívták fel az Origó figyelmét a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértői, akik írásukban az új jogszabályok számos jelentős változtatását elemzik.

A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértői korábban is foglalkoztak közbeszerzési joggal az Origón, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénnyel, most a kódexen túl annak legfontosabb végrehajtási rendeletét, a 2015. november 01. napján hatályba lépett 322/2015-ös kormányrendeletet is elemzik.

Dr. Balázs Tamás és dr. Sümeghi Dániel kifejtették: valószínűleg már minden közbeszerzésben érdekelt vállalkozó előtt jól ismert tény, hogy 2015. november elsején új közbeszerzési törvény lépett hatályba Magyarországon, amelyet azóta számos helyen módosítottak.

Átfogó változások minden területen

Az új közbeszerzési törvény megalkotására tekintettel, szinte mindegyik, ahhoz kapcsolódó háttér-jogszabályt is meg kellett feleltetni az új előírásoknak és elvárásoknak, hiszen az új törvény csaknem minden területet érintő, átfogó változásokat eredményezett a közbeszerzések vonatkozásában.

Az építési vállalkozásokat ezek közül főleg az egyik legfontosabb kapcsolódó jogszabály, az újonnan megalkotott építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet, illetve az általa bevezetett változtatások, újítások érintik.

A kormányrendelet hatálybalépése azt eredményezte, hogy a korábbi szabályozást tartalmazó 306/2011. kormányrendelet már csak a 2015. november 01. előtt megindult közbeszerzési eljárások során kerül alkalmazásra - hangsúlyozta Dr. Balázs Tamás és dr. Sümeghi Dániel.

A rendelettel elérni kívánt, régóta sürgetett változások

Az új kormányrendelet - összhangban az új közbeszerzési törvénnyel - többek között részletesen igyekszik rögzíteni a tervezőmérnök kiválasztásának szabályait. Első benyomásunk, illetve eddigi tapasztalataink alapján számos kérdés maradt még nyitott ezen a területen is, tekintettel a részletesebb definíciók, konkrétabb megfogalmazások hiányára – mutattak rá a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértői.

Összességében viszont egyértelműen ki lehet jelenteni, a rendelet jelentős előrelépés - az új közbeszerzési törvénnyel karöltve - annak érdekében, hogy végre Magyarországon is egy átláthatóbb, piac-konform,  és szakmai alapokon nyugvó közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki.

dr. Balázs Tamás, a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás vezetőjeForrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

Követve az új közbeszerzési törvény koncepcióját, a 322/2015. kormányrendeletben is rögzítésre került, hogy már nem lehet kizárólag a legalacsonyabb ár, mint egyedüli értékelési szempont alapján kiválasztani a tervezőmérnököt. Szinte kivétel nélkül minden szakmai szervezet, többek között az Magyar Építész Kamara is egyértelmű és jelentős előrelépésként értékeli ennek rögzítését.

A legalacsonyabb ajánlati ár szempontja helyett a legkisebb költség vagy ár-érték arány módszere választható, mint alkalmazandó értékelési szempont. Így került előtérbe végre az a lehetőség és „döntési szabadság” amely lehetővé teszi, hogy akár a magasabb ajánlati árral rendelkező ajánlat kerüljön elfogadásra, amennyiben az ár-érték arányban kedvezőbb, mint az alacsonyabb ajánlati árral rendelkező ajánlat.

Konkrét, a gyakorlatban könnyen alkalmazható definíciók hiánya

Dr. Balázs Tamás és dr. Sümeghi Dániel szerint ugyanakkor az újonnan bevezetett értékelési módszerek további, részletesebb kifejtése és meghatározása lenne indokolt (például kamarai iránymutatások közzétételével) annak érdekében, hogy eredeti rendeltetésüket valóban, hatékonyan be tudják tölteni.

Szakmai kontroll bevezetése

Egy másik jelentős újítása a kormányrendeletnek, hogy kifejezetten rögzíti azt, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez immár kötelező az építészmérnök szakértő alkalmazása. Fontos megemlíteni továbbá, hogy belekerült az új rendelet szövegébe annak lehetősége, hogy a Közbeszerzési Hatóság által, a kamarákkal együttműködve szakmai követelmények meghatározására, valamint szakmai iránymutatások kibocsátására kerüljön sor.

Elvi lehetőség a gyakorlati tapasztalatok alapján történő módosításra

A 322/2015. kormányrendelet meghatározta a jogszabályi kereteit, és ezáltal megteremtette a lehetőségét annak, hogy átláthatóbb, piacorientáltabb közbeszerzési eljárások valósuljanak meg Magyarországon abban az esetben, ha sikerül a szükséges kapcsolódó, mögöttes jogszabályokat megfelelően átültetni a gyakorlatba.

dr. Sümeghi Dániel, Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjeForrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

Fontos kiemelni továbbá, hogy a háttérjogszabályok integrálását és gyakorlatba történő átültetését egyértelműen lehetővé teszi, sőt kifejezetten támogatja az új rendelet. Ez a jogalkotói szándék mindenképpen előremutató még akkor is, ha számos gyakorlati, érdemi változás megvalósulása még várat magára - foglalta össze végezetül dr. Balázs Tamás és dr. Sümeghi Dániel.