Máris változik a Ptk.? (1. rész)

2016.03.21. 22:33

Alig két év telt el a 2013. évi V. törvény (az „új Ptk.”) hatálybalépése óta, de a jogalkotó máris módosítaná azt. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője átfogó, kétrészes írásában ismerteti a legfontosabb tudnivalókat a módosítással összefüggésben, most az első részt olvashatja.

Dr. Unger Balázs kifejtette: a módosítás akkor került a figyelem középpontjába, amikor az új Ptk. szellemi atyja, Dr. Vékás Lajos határozottan a módosítás ellen foglalt állást egy nyílt levél formájában.

A levélre az Igazságügyi Minisztérium hivatalosan nem reagált, helyette a Budapesti Közjegyzői Kamara fejtette ki a módosítást támogató álláspontját.

Mit érint a változtatás?

Eleinte a minisztérium csak a zálogjogi szabályozás bizonyos módosítását kívánta vitára bocsátani, de időközben egész jelentőssé nőtt a változtatni tervezett rendelkezések a listája.

A teljesség igénye nélkül ez a következőket jelentheti: (a) az önálló zálogjog újbóli bevezetése, (b) a vagyont terhelő zálogjog újbóli szabályozása, (c) a szerződés-átruházás szabályozásának a felülvizsgálata, (d) a hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer módosítása és közhitelessé tétele, (e) az úgynevezett fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmának újragondolása (eddig ezek alapvetően a hitelbiztosítékokhoz kapcsolódó módosítások), (f) a vezető tisztségviselői felelősség újraszabályozása, (g) a pénzügyi lízing, a faktoring és a franchise szerződés szabályozásának esetleges törlése, (h) az elévülés szabályainak pontosítása.

Miért kell változtatni?

A minisztérium a változtatási igényt alapvetően a piaci igényekkel és a gyakorlatból származó visszajelzésekkel magyarázza. Utal ezen túlmenően még két fontos körülményre: az EBRD 2014-es ország-jelentésére, valamint a jelzáloglevél piac felfuttatásának az igényére, amelyhez szükséges az önálló zálogjog intézményének a visszaállítása.

Mi változna?

A fent említett módosítási javaslatok közül a legjelentősebbek a következőek – emelte ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Önálló zálogjog

Az önálló zálogjogot a minisztérium azért javasolja újból bevezetni, mert ez által élénkíteni kívánja a jelzáloglevél piacot, és, közvetetten, a lakáshitelezést. Az új Ptk. által bevezetett különvált zálogjog nem váltotta be a Minisztérium szerint a hozzá fűzött reményeket, mivel sem a jelzáloglevelek biztosítására, sem a hitelek refinanszírozásának biztosítására nem használták a bankok.

A minisztérium az önálló zálogjog bevezetésével egyidejűleg meg kívánja szüntetni a különvált zálogjog intézményét. További aktualitását adja az új szabályozásnak, hogy az MNB 20/2015 (VI.29.) sz. rendelete (mely 2017. április 1-jén lépne hatályba) kifejezetten előírja a jelzáloghitelezés legalább 15 százalékos arányát a hitelintézetek számára, ami a jelzáloglevelek jelentős elterjedését vonná maga után.

Maga az MNB is több közleményében kifejtette ugyanakkor, hogy a jelzáloglevelek alkalmazásának az elterjedéséhez nem megfelelő eszköz a különvált zálogjog – mutatott rá dr. Unger Balázs.

A minisztériumi tervre vonatkozóan dr. Vékás Lajos, valamint az Új Ptk. megalkotásában résztvevő szakértők álláspontja áll, akik szerint igen veszélyes lenne az önálló zálogjogot újból bevezetni, elrettentő példaként Szlovéniát említve, ahol a bankrendszert veszélyeztette a rosszul bevezetett önálló zálogjog.

Forrás: Photononstop/Photononstop/Hermes Images

Mindazonáltal talán lenne lehetőség a fogyasztó és a bankok igényeit is kielégítő szabályozást bevezetni, elég csak arra gondolni, hogy az önálló zálogjog szűk tíz éves magyarországi „pályafutása” során nem merültek fel a Szlovéniában fellelhető rendszerszintű problémák.

Az például az önálló zálogjog gyakorlati tapasztalatainak a felismerését jelenti, hogy az IM tervei szerint csak engedélyes pénzügyi vállalkozások használhatnák az önálló zálogjog intézményét, ezáltal a visszaélésszerű alkalmazás lehetősége jelentősen szűkülne. Az önálló zálogjogot tömegesen egyébként is csak ilyen vállalkozások alkalmazták a korábbi Ptk. hatálya alatt. Az önálló zálogjog bevezetésére mindezek okán igen jelentős esély mutatkozik – valószínűsítette a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Szerződés-átruházás

A szerződés-átruházás az új Ptk. egyik jelentős és előremutató újítása, ami figyelembe vett számos gyakorló jogász által megfogalmazott igényt is. A Ptk. 6:208. § (3) bekezdése azonban olyan rendelkezést tartalmaz, ami a szerződés-átruházás használatát kockázatássá teszi a hitelintézetek számára.

Az adott rendelkezés szerint ugyanis elveszik a ranghelye az adott szerződést biztosító zálogjognak, amennyiben a szerződés (jellemzően hitel-, vagy kölcsönszerződés) átruházásra kerül. Bár a zálogkötelezett hozzájárulásával fenntartható az eredeti ranghely, azonban a hitelintézetek érthetően nem kívánják a zálogjoguk ranghelyének fennmaradását a zálogkötelezett hozzájárulásához kötni.

A hitelszerződések átruházhatóságának korlátozottsága ismét csak a hitelezési tevékenység visszaszorulását eredményezheti, márpedig a minisztérium elkötelezett amellett, hogy minden eszközzel a hitelezés fellendülését támogassa.

A fentiekből következően nagy valószínűséggel lehet számítani ezen rendelkezés módosítására is – utalt rá dr. Unger Balázs.

(A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)