Konferencia az átalakuló munkajogi szabályozásról

2016.06.01. 10:55

Egész napos foglalkoztatásról szóló konferenciára került sor a HR PORTÁL és a KRS ÜGYVÉDI IRODA szervezésében Budapesten, a MÜPA Üvegtermében. A konferencián a foglalkoztatás valamennyi területének legavatottabb szakértői adtak elő, illetve a hallgatóság kérdéseire is válaszoltak. A témák között szerepelt a munkaügyi ellenőrzés, az Mt. aktuális módosítása, a kollektív jogok gyakorlati alkalmazásának problémái, a munkahelyi ellenőrzés adatvédelmi aspektusai, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok változása, a nők foglalkoztatási helyzete, valamint a Kúria munkajogi gyakorlata.

A konferencia beharangozójában elhangzott, hogy folyamatos változásban van a foglalkoztatás világa. Az új Munka Törvénykönyve csak néhány éve lépett hatályba, annak módosítása  már gőzerővel zajlik. Az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogszabály módosítást az Országgyűlés már elfogadta, s napokon belül várható a Munka törvénykönyvét, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt érintő módosítások elfogadása is.

Hasonlóképpen változik a kiküldött munkavállalókra vonatkozó joganyag, mely számos, az Európai Unió valamely tagállamában letelepedett vállalkozást érint. A módosítás indokául a kiküldetésre vonatkozó végrehajtási irányelv átültetése szolgál. További változtatásokat is tervez ugyanakkor az Európai Bizottság elsősorban a Nyugat-Európai államok nyomására. Végezetül jelentősen átalakulóban van mind a Kúria, mind pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal gyakorlata.

A szakképzett munkaerő hiányának gondja

Az első előadó, Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: Magyarországon büszke lehet a foglalkoztatás jelentős bővülésére, melynek következtében jelenleg a foglalkoztatottak száma 4 224 ezer fő. Ebből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 4 millió, vagyis a részmunkaidős foglalkoztatásban résztvevők száma alacsony, s ezen a kormány változtatni szeretne.

Örömtelinek nevezte azonban azt, hogy a foglalkoztatottak száma évek óta 4 millió felett van. Az érme másik oldalával összefüggésben azonban arra is rámutatott, hogy a 15-24 év közötti, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatási rátája rendkívül alacsony, munkanélküliségi rátájuk pedig az országos átlag több mint duplája.

Simon Attila István hangsúlyozta, a gazdaság magára találását bizonyítja az a tapasztalat is, hogy a szakképzett munkaerő hiánya a mai Magyarországon nem egy esetben nagyobb gondot jelent a munkanélküliségnél, ez tapasztalható számos befektetés esetében, amelyeket ez a tény lényegében már hátráltat a megvalósításban. Nem csupán a szakképzett munkaerőben, hanem a betanított, szalag mellett dolgozó munkaerőben is nem egyszer hiány mutatkozik, mely azonban regionális sajátosságnak is tűnik.

Jogesetek a Kúria gyakorlatából

A Kúria munkaügyi gyakorlatáról dr. Tánczos Rita tartott előadást és konkrét eseteket is ismertetett. A bírónő elmondta, hogy a közvélekedéssel ellentétben a munkaügyi bíróságok nem a munkavállalóknak kedveznek, a vizsgálatok, statisztikák szerint ugyanis a munkaadói és munkavállalói pernyertesség aránya ötven-ötven százalék. Azt is kiemelte, hogy a Kúria az utóbbi években több tucat olyan iránymutató jellegű döntést tett közzé, melyek fényében a jogszabályi háttér értelmezése lényegesen egyszerűbb. Erre példaként hozta fel a munkaviszony megszüntetésének, a munka díjazásának, illetve a munka- és pihenőidőnek a területét.

Megnyirbált munkavállalói jogok

A rendezvény társszervezője, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda munkaügyi üzletágának vezetője, dr. Kéri Ádám előadásában elmondta: a Munka törvénykönyve módosítását annak elfogadása óta követelik a szakszervezetek. Ennek oka abban keresendő, hogy az új törvény jelentősen megnyirbálta a munkavállalók közösségét megillető úgynevezett kollektív jogokat, de az egyéni munkavállalói jogok is zsugorodtak.

Tavaly tavasszal a LIGA Szakszervezetek nyomására a kormányzat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében háromoldalú tárgyalásokat kezdett, melyek azonban nem jártak eredménnyel. A munkavállalói és a munkáltatói oldal ugyanis nem volt képes közös álláspontot kialakítani.

Tavaly őszre a kormányzat (NGM) kidolgozott egy kompromisszumos módosítási javaslatot, mely három pilléren alapult: Európai Uniós jogharmonizáció, jogalkalmazói tapasztalatok, illetve fogalomtisztázások. Ezek közül végül csak az első kategória maradt a javaslatcsomagban, az is jelentősen leszűkülve.

Ezt követően dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, ismertette az egyes módosuló törvényi rendelkezéseket. Ezek elsősorban a gyermekes munkavállalókat, valamint a munka- és pihenőidő területét érintették.

Érdemes szakember segítségét kérni

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Tamás Zita előadásában elhangzott: a munkáltató számára alapvető fontosságú, hogy az őt megillető ellenőrzési jogosultságokat megfelelő keretek között gyakorolja. Rámutatott arra is, hogy az egyes ellenőrzési területek (internet, telefon, mozgás, kamerahasználat) más és más jogi buktatókat rejtenek magukban.

Célszerű ezért a munkáltatónak szabályzatban rögzíteni a munkavállalók ellenőrzésének a kereteit, melyhez szakember segítségét érdemes igénybe venni. A NAIH bírságokon túlmenően ugyanis személyiségi jogi perekkel is szembe kell adott esetben néznie.

Az egész napos konferencia előadói között szerepelt még Szalai Piroska miniszteri tanácsadó, dr. Bakos József főosztályvezető (NGM), dr. Bodgál Ildikó a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértője és dr. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek jelenlegi elnöke. Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetét, Bakos József a tavalyi munkaügyi ellenőrzések eredményeit, Bodgál Ildikó a posting irányelv változását, illetve tervezett módosításait, míg Mészáros Melinda a szakszervezetek kollektív jogok érvényesíthetőségével kapcsolatos tapasztalatait mutatta be.