Dentons: a magáncsőd legfontosabb kérdései (2. rész)

Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most a második részt olvashatják, az első itt érhető el.

Az eljárás kezdeményezésének számos feltétele van. Ilyen feltétel a 2-60 millió Ft közötti hatósági vagy bírósági úton végrehajtható tartozás, illetve hogy az adósságállomány nem haladhatja meg a vagyon kétszeresét.

A vagyon számításánál figyelembe kell venni az adósságrendezési eljárás alatti öt évben várható bevételt (például: munkabér). (A 230/2015 (VIII.12.) Korm. rendelet írja elő, hogy mi az a vagyontárgy, ami nem vonható be az adósságrendezési vagyonba, hasonlóan az egyedi végrehajtási eljáráshoz.)

Nagyon szigorú feltételek

A tartozások 80 százaléka az adós, adóstárs által elismert vagy nem vitatott; legalább egy lejárt tartozás 90 napnál régebben lejárt, melynek mértéke meghaladja az 500 ezer Ft-ot; a hátrasorolt tarozások száma nem haladhatja meg az ötöt; a tartozások között legalább egy fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozásnak vagy egyéni vállalkozó finanszírozását szolgáló tartozásnak kell lennie (Are tv. 7.§).

A fenti feltételek nagyon szigorúak – hangsúlyozta a Dentons szakértője -, ezért sokan szorgalmazzák a feltételek enyhítését például oly módon, hogy már egymillió forintnyi tartozás esetében kezdeményezhető legyen az eljárás. A feltételek közül talán a hátrasorolt követelés fogalma szorul némi magyarázatra.

A hátrasorolt követelés

A hátrasorolt követelés fogalma speciális, és csak a magáncsőd eljárásban alkalmazandó. Eszerint azt a követelést tekintjük ilyennek, amelynek jogosultja az adóstárs vagy egyéb kötelezett (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést).

Továbbá jogosultja lehet az adós (adóstárs), egyéb kötelezett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést), illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelynek az adós, adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5 százalékos részesedéssel rendelkező tagja.

Végezetül az olyan magánjogi tartozás tekinthető hátrasorolt követelésnek, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezők követelései közé – ismertette dr. Juhász László.

A törvény kizáró rendelkezéseket is tartalmaz. Eszerint akkor kezdeményezheti az eljárást az adós, ha a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozat alapján, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

A fenti feltételek fennállását az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni, a vizsgálati kötelezettség azonban gyakorlatilag a teljes eljárás során fennáll.

Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások

Minden, csőddel foglalkozó törvény, de a végrehajtási törvények is felsorolják azokat a vagyontárgyakat és bevételeket, amelyek nem vonhatók végrehajtás alá, illetve nem tartoznak a csődvagyonba. Így van ez a vállalkozói csődtörvény, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában is – emelte ki a Dentons szakértője.

A magáncsődről szóló törvény annyiban tér el ezektől a törvényektől, hogy sokkal részletesebb, szigorúbb a szabályozás, s hangsúlyosabb az adósságrendezésbe nem vonható bevételek felsorolása. Az adósságrendezési eljárásba bevonható vagyon körét részben a törvény, részben a 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.

A törvény 6.§ (1) bekezdése értelmében adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.

A vagyontárgyak feltüntetése

A Korm. rendelet értelmében az adósságrendezésbe nem tartozó vagyontárgyakat és bevételeket az adósságrendezési kérelemhez csatolásra kerülő vagyonleltárban és a bevételek listájában elkülönítetten kell feltüntetni, de bevétel-, illetve vagyontárgy típusonként összesített adatokkal kell szerepeltetni, és ezt az adósságrendezésbe tartozó forrásoktól és vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani és kezelni.

Ez a rendelkezés azért problémás, mert a kérelem benyújtásakor a félnek körülbelül 80 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie, s sokszor gondot okoz az egyes rubrikák értelmezése is – utalt rá dr. Juhász László.

Az adós az eljárás kezdeményezését követően bármikor nyilatkozhat arról, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bevételeket vagy vagyontárgyakat részben vagy egészben az adósságrendezésre kívánja-e fordítani.

A Korm. rendelet rendkívül részletesen tartalmazza ezeket a bevételeket és vagyontárgyakat.

Ami nem tartozik az adósságrendezésbe

Nem tartozik az adósságrendezésbe többek között a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, háztartási berendezés, mosógép, hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény, egyéb háztartási gép, kerti eszköz, kerti gép.

Forrás: Réczicza Dentons Europe LLP

Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát – hívja fel a figyelmet a Dentons szakértője.

Ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának időpontja. Az óvadék tárgyának értékét a kielégítési jog megnyíltának időpontjára vonatkozóan kell megállapítani. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje – emelte ki dr. Juhász László.

Az a 75 év alatti, aktív korú közeli hozzátartozó, aki a jelzáloggal terhelt vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett e törvény szerinti lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanban rendelkezik lakóhellyel, az adósságrendezés időtartama alatt erre az ingatlanra vonatkozóan köteles viselni a lakás fenntartásával összefüggő költségeket, kivéve, ha súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)