Dentons: a magáncsőd legfontosabb kérdései (3. rész)

Réczicza Dentons Europe LLP

Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most a harmadik részt olvashatják, az első és második rész is elérhető.

Az eljárásban részt vevő szereplőket a törvény részletesen szabályozza. Az eljárás alanyai az adós, adóstárs és egyéb kötelezett, a hitelezők és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, illetve a családi vagyonfelügyelő és segítői.

Érdekes módon, amennyiben egy vállalkozó egyéni céget alapít, rá az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) szabályai irányadók, azonban ha egyéni vállalkozó, akkor a családi csődvédelem illetheti meg a természetes személyekkel azonos feltételekkel. Ebből látható, hogy az egyéni vállalkozók bizonyos, jelentős tartozást felhalmozó köre mindkét eljárásból kimarad – hívta fel a figyelmet a Dentons szakértője.

A törvény az egyéni cég tagját is a családi csőd hatálya alá rendeli, ami azért problémás, mert az egyéni cég tagja maga az egyéni vállalkozó, akinek a vagyona nem választatható ketté egyéni vállalkozói és egyéni cégvagyonná.

Adós, adóstárs, egyéb kötelezett

Az eljárás családi csőd jellegéből következően kiterjed az adóstársra és az egyéb kötelezettre is, melyek fogalmát a törvény adja meg. Az adóstárs az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal - ideértve a készfizető kezest is - egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él, vagy az adóssal vagyonközösségben van. Jellemzően ebbe a körbe tartozik a házastárs és az élettárs is.

Az egyéb kötelezett kategóriába általában a szülők, nagyszülők tartoznak, akik kezességet vállaltak vagy hozzájárultak az ingatlanuk megterheléséhez.

Az adósnak az eljárás kezdeményezésekor csatolnia kell az egyéb kötelezett nyilatkozatát, amelyben az nyilatkozik, hogy az eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett helytáll az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért.

Vagy: az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére is kötelezettséget vállal, illetve az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, de egyúttal tudomásul veszi, hogy a vele szembeni igényérvényesítésekkel (per, végrehajtás, végrehajtáson kívüli értékesítés) szembeni védelem nem illeti meg – mutatott rá dr. Juhász László.

A hitelezői kör

A törvény speciális szabályokat alkotott a hitelezőkre nézve, ebben is jelentősen eltér a vállalkozói csődtörvény előírásaitól. Ilyen a főhitelező és az egyéb hitelező speciális fogalma.

Hitelező bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek az adóssal szemben jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték.

Továbbá hitelező az, akinek az adós által elismert vagy legalább 80 százalékos mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben. Továbbá hitelező a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50.000 Ft-ot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik.

Főhitelező

A Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett mindazon hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja.

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban egy főhitelező van, ám a bírósági adósságrendezési eljárásban több is lehet, mert a törvény értelmében főhitelezőnek minősül mindazon pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító ingatlanán – mutatott rá a Dentons szakértője.

Egyéb hitelező

Egyéb hitelező az, aki üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben végrehajtható okirattal vagy számlával igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben, az adós vagy adóstárs egyéni vállalkozó munkavállalója, az e jogviszonyából eredő, jogerős bírósági határozattal megállapított követelése tekintetében az adóssal, adóstárssal az adósságrendezés kezdeményezését követően bérbeadóként bérleti jogviszonyt létesít az ebből származó követelése tekintetében.

Fotó: Egyed Melinda

A különbségtétel nagyon lényeges mind az egyezségi eljárásban kapott szavazatok számát, mind a kielégítési százalékot illetően – hívta fel a figyelmet dr. Juhász László.

A hitelezői követelések

A hitelezői minőség szempontjából fontos, hogy a törvény különböző kategóriákat állít fel a hitelezői követeléseket illetően. Olyan speciális szabályokat tartalmaz a törvény, mint a kiemelt, közérdekkel összefüggő és privilegizált követelés. A vállalkozói csődeljárásban csak az utóbbi az ismert.

A törvény tételesen felsorolja, hogy mi számít kiemelt hitelezői követelésnek, közérdekkel összefüggő követelésnek és privilegizált követelésnek. A törvény azért tartalmaz ilyen részletes szabályokat, mert ezeknek a besorolásnál és a kielégítésnél is nagy jelentősége van.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)