Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás a bank és a természetes személy közötti megállapodási kísérlet szabályait tartalmazza – emelte ki a Dentons szakértője.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek vizsgálata, a főhitelező látja el az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat.
Az eljárás megindítása
Az adósnak az eljárás lefolytatására vonatkozó határozott kérelmét nyomtatványon kell benyújtania, amelyben nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére.
A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek szintén nyilatkoznia kell, hogy amennyiben a bíróságon kívüli eljárás eredménytelen, kéri az iratok bíróságra történő továbbítását. Ez azt jelenti, hogy az adós ekkor már nem tudja a folyamatot leállítani azzal, hogy nem lép tovább, a sikertelen főhitelezői eljárást automatikusan követi a bíróság előtti egyezségkötési eljárás, annak sikertelensége esetén a tartozásrendezési eljárás.
A kérelem többek között tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit, a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról szóló kimutatást is.
A törvény további lényeges nyilatkozatok megtételét is előírja, így nyilatkozni kell többek közt a vagyonról és a családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésről. Ám még ezzel sincs vége a nyilatkozatok megtételének – hangsúlyozta dr. Juhász László.
A lakhatás kérdése
Központi kérdés, hogy az adós a zálogjoggal terhelt ingatlanban kíván-e maradni, vagy hozzájárul annak értékesítéséhez, esetleg egy kisebb lakásra történő cseréjéhez. Emiatt írja elő a törvény, hogy az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy és miképp alakuljon lakóingatlanának tulajdonjoga a jövőben – emelte ki a Dentons szakértője.
Így különösen fontos nyilatkoznia arról, hogy a jelzáloggal terhelt lakóingatlana tulajdonát a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás során meg kívánja-e tartani, ha pedig a lakóingatlanra pénzügyi lízingszerződése van, kívánja-e annak módosítását azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozó képességét megvizsgálják.
Az adós továbbá nyilatkozatot tehet, ha előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, és helyette az adósságrendezési eljárás alatt másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlant kíván vásárolni vagy lízingelni a jelzálogjog másik ingatlanra, mint új zálogtárgyra történő bejegyzésével.
Nyilatkozik arról is, ha előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette az adósságrendezési időtartama alatt nem kíván másik lakóingatlant vásárolni vagy lízingbe venni.
Kötelező az értesítés
Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit vezető intézményeket – figyelmeztetett dr. Juhász László.
A főhitelező ezt követően haladéktalanul tájékoztatja az adós lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálatot („Szolgálat”) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásáról. A Szolgálat ekkor értesül először az eljárás megindításáról.
(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)
