D.A.S. JogSzerviz: nyári motorkerékpár- és bicikli-balesetek

baleset
Nyárlőrinc, 2016. május 22. Rendőrök helyszínelnek 2016. május 22-én a 44-es főúton, Nyárlőrinc határában, ahol egy személygépkocsi elgázolt egy kerékpárost. A kerékpáros a főút túloldalán lévő dűlőútra akart áttérni, amikor elgázolták. A balesetben a férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. MTI Fotó: Donka Ferenc
Vágólapra másolva!
Nyáron megszaporodnak a motorkerékpár- és bicikli-balesetek. A D.A.S. JogSzerviz szakértője a tapasztalatok alapján tájékoztatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen kártérítési igénnyel élhetünk egy személyi sérüléses közlekedési baleset bekövetkezése esetén.
Vágólapra másolva!

A tapasztalatok szerint kétkerekű járművek nagyobb eséllyel hordozza magában egy közlekedési balesetnél a személyi sérülés veszélyének lehetőségét is, mivel kevésbé védett a közlekedő – fejtette ki elöljáróban dr. Fekete Klaudia.

Milyen kártérítési igénnyel élhetünk egy személyi sérüléses közlekedési baleset bekövetkezése esetén? Kártérítésként vagyoni és nem vagyoni követelés egyaránt érvényesíthető.

Személyi sérüléses baleset esetén a vagyoni kár részét képezik az orvosi ellátással összefüggésben felmerülő gyógyszerköltségek, a kórházba járással felmerülő úti költségek, valamint egyéb olyan kiadások, amelyek az egészségügyi állapot javítása érdekében szükségszerűen felmerülnek.

Csak számlák, fizetési jegyzékek alapján

Figyelembe véve, hogy egy súlyos sérülés esetén akár hónapokig is fekvőbeteg-ellátásra kényszerülhetünk, kártérítésként érvényesíthetjük a munkából való kiesés miatt a táppénz és a rendes személyi alapbér közötti különbözet összegét.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: ezeknek a költségeknek a megtérítését kizárólag akkor követelhetjük, amennyiben az összeg bizonyítására szolgáló számlák, fizetési jegyzékek a rendelkezésünkre állnak.

Természetesen a vagyoni kártérítés részét képezik a baleset során a járműben, valamint a ruházatban keletkezett károk megtérítésére irányuló igények is.

A sérelemdíj szabályai

A fentiek mellett nem vagyoni kártérítést, vagy ismertebb nevén sérelemdíjat is követelhetünk, amely arra tekintettel illeti meg a sérült személyt, hogy károsodott az egészséges élethez fűződő joga.

A sérelemdíj összegének meghatározása több dologtól is függ, különösen a gyógyulás időtartamától, valamint attól, hogy a baleset okozott-e a sérültnek bármilyen maradandó károsodást, hosszan tartó fájdalmat és életminőségbeli változást. Ennek alátámasztására mindenképpen szükség lesz azonban egy orvos-szakértői véleményre is, amely igazolja a személyi sérülés súlyosságát.

A sérelemdíjjal kapcsolatban a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

Forrás: MTI/Donka Ferenc

A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg – ismertette dr. Fekete Klaudia.

Első lépés a káresemény bejelentése

A kártérítési igényt a károkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítójával szemben lehet érvényesíteni, melynek első lépése a káresemény bejelentésében áll. Ehhez csatolni kell a rendelkezésükre álló rendőrségi, valamint orvosi iratokat, illetve a korábbiakban említett költségeket alátámasztó bizonylatokat.

Annak érdekében azonban, hogy ilyen jellegű balesetek ne forduljanak elő, javasoljuk, hogy fokozottan figyeljenek az utakon kerékpárral és motorral közlekedő társainkra – mondta végül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.