Új tőkeprogramot indít a kormány

start up vállalkozás
http://www.dreamstime.com/stock-images-businessman-arranging-startup-blocks-desk-cropped-image-image46362784
Vágólapra másolva!
Az augusztus 17. napján megjelent kormányhatározatok értelmében a kormány egy új tőkealap felállításáról határozott. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda befektetési szakjogásza, dr. Pintér Attila szerint a határozat értelmében a tőkelap forrásait EU-s forrásokból, mindössze 8 milliárd forint összegben biztosítja a kormány, valamint ehhez magánforrás bevonását is előirányozza.
Vágólapra másolva!

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda nem olyan régen számolt be a JEREMIE-programról szóló cikkében, hogy a korábbi tőkeprogramban rendelkezésre álló mintegy 130 milliárd forintnyi forrás kihelyezésre került, de a kormány máris új tőkeprogrammal jelentkezik.

Mi az új tőkeprogram lényege? Dr. Pintér Attila kifejtette: a kormány döntött továbbá egy új tőkealap-kezelő felállításáról is, Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő néven. Az új Alapkezelő által kezelt vagyonnal kapcsolatban a kormány akként rendelkezett, hogy azt a GINOP-8.1.3/A-16 azonosító számú felhívás terhére kell biztosítani, ezen a soron pedig 30 milliárd forint szerepel pénzügyi eszközként.

Várható volt a kormány döntése

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda befektetési szakjogásza szerint szakmai körökben a JEREMIE-program tapasztalatai alapján lehetett arra számítani, hogy újra lesz tőkeprogram. A kormány által meghirdetett Irinyi-terv alapján a GINOP 8 prioritási tengely mindösszesen 730 milliárd EU-s és magyar tőkével kívánja finanszírozni a gazdaságot, ezen belül pedig a KKV-k fejlesztését.

Dr. Pintér Attila hangsúlyozta, hogy az Irinyi program alapján is megállapítható, hogy ezek a források visszatérítendő támogatások és pénzügyi eszköznek minősülnek. Ilyen volt korábban a JEREMIE is, azaz a kapott finanszírozást minden esetben vissza kell fizetni.

Az azonban jelenleg még bizonytalan, hogy a kormány a rendelkezésre álló források fennmaradó részét milyen pénzügyi eszköz formájában kívánja a gazdaságba pumpálni, ugyanis ennek csak egyik eszköze a kockázati tőke, de vélhetőleg – hasonlóan a korábbi programozási időszakhoz – a 2013-2020-as programozási időszakban is lesz garanciaprogram (például: kereskedelmi banki hitelek garantálására, egyfajta önerőként, amivel a KKV-k hitelhez jutását segíti elő a kormány), valamint kifejezett hitelprogramok is.

Mikortól érhetőek el a KKV-k számára ezek a források?

Az előző programozási időszakban sajnos csak nagyon nehezen tudott egy-egy közvetítő felállni, és érdemben elkezdeni a munkát. Az azonban már most is látszik, hogy mind kormányzati körökben, mind pedig az alapkezelőknél, sokat tanultak a szakemberek, így remélhetőleg gyorsabban kiépülhetnek az új intézmények.

Ez azonban még optimális esetben is hosszabb időt jelent, mivel az új alapkezelőknek nem csak az EU-s pénzek felhasználásának közösségi és hazai szabályaira, hanem a befektetési alapok, alapkezelőkre vonatkozó kollektív befektetési formákat szabályozó normákra is figyelemmel kell lenni.

A kormányhatározatok értelmében az új alaphoz tartozó alapkezelőt legkésőbb 2017. március 31. napjáig ki kell választani. Ezt követően el kell készíteni a szükséges szabályzatokat, kormányzati döntéstől függően ki kell alakítani az alapkezelő döntési mechanizmusának rendszerét, végül mindezt engedélyeztetni kell a felügyeleti feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Bankkal.

Ez professzionális ügyintézéssel és gördülékeny ügymenettel is legkorábban 2017 őszére valósulhat meg, azaz ezt követően kezdheti meg az alapkezelő az alap vagyonának felhasználásával történő befektetési tevékenységét – húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Teljesen új szervezet jön létre

A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő esetében annyiban más a helyzet, hogy itt egy teljesen új szervezet jön létre a források kihelyezésére. Azaz, bár ebben az esetben nincs szükség arra, hogy külön kiválasztásra kerüljön az alapkezelő, de az alapkezelő munkaszervezetét fel kell állítani, itt is szükséges elkészíteni a külön törvényben meghatározott szabályzatokat és végül mind az alapkezelőt, mind pedig a kezelt alap kezelését engedélyeztetni kell a Magyar Nemzeti Bankkal.

Forrás: Andreypopov | Dreamstime.com

A dolog érdekessége, hogy a kormányhatározat a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló „koncepció szakmai megvalósítására" mindösszesen 2016. október 31. napjáig biztosít határidőt, ami így komoly kihívásnak tűnik a feladat végrehajtására kijelölt miniszterek szempontjából.

Várhatóak még hasonló kormánydöntések?

Dr. Pintér Attila szerint igen, az Irinyi-terv alapján még rengeteg forrást kell kihelyezni a gazdaságba, ami valószínűleg hasonló kormányzati intézkedéseket fog igényelni, persze valószínűleg más-más jogcímeken. Az időzítés azonban nagyon fontos, mivel ezek a szervezetek nem önmagukért jönnek létre, hanem azért, hogy a rendelkezésükre bocsátott forrásokat ki is helyezzék.

A forrás-kihelyezési időszak pedig mindig megterhelő egy-egy alapkezelő részére, főleg úgy hogy a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő közel tízszer akkora közösségi forrást kell, hogy kihelyezzen, mint bármelyik JEREMIE-alapkezelő.