Folytatódhat a zártkertek átminősítése

NÖVÉNY barack gyümölcs arack kajszibarack sárgabarack
Budapest, 2009. július 2. A budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Kísérleti Üzem és Tangazdaság péteri majorjában beérett több nemesített sárgabarack fajta. MTI Fotó: Balaton József
Vágólapra másolva!
Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás alapján lehetővé vált, hogy 2016. december 31. napjáig a tulajdonos kérelmezhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését – mutatott rá a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bolvári Zoltánt arról kérdeztük, milyen várokozások jelentkeznek a rövidesen lejáró törvényi határidő kapcsán.
Vágólapra másolva!

A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője elöljáróban leszögezte, hogy népszerű az átminősítés lehetősége. Az agrárjogi ügyekben eljáró ügyvéd munkája során azt tapasztalta, hogy bár széles körben nem volt közismert az átminősítés lehetősége és előnyei, de azok a zártkert tulajdonosok, akik hallottak az átmeneti időre szóló, idén év végéig tartó lehetőségről, azok igyekeztek mielőbb a zártkerti művelés alól kivonatni az ingatlanukat.

Ennek az „átminősítésnek" legfőbb előnye az volt, hogy a kivont ingatlan már nem minősül földnek, ezért az ingatlanok értékesítése már nem a földforgalmi jogszabályokból következő igen hosszadalmas és költséges procedúra útján bonyolítható le.

Továbbá a potenciális vevőknek sem kell nagyszámú, törvény alapján elővásárlásra jogosult rájelentkezővel számolniuk. A kivonást népszerűvé teszi az is, hogy költségmentesen, jogi képviselő közreműködése nélkül, egyszerű formanyomtatványon lehet kérelmezni a földhivataltól a kivonás ügyintézését.

A tulajdonosok általában azon telkekkel kapcsolatban fordultak jogi tanácsadásért ügyvédekhez, amelyekről tévesen gondolták, hogy zártkertnek minősülnek, vagy reménykedtek abban, hogy a kivonás legalizálhatja a nem előírásszerűen létesített zártkerti építményeket.

A törvényi határidő meghosszabbítása várható

Dr. Bolvári Zoltán szerint, ahogyan a törvényi határidő lejárata közelít, ismét növekszik az érdeklődés a kivonás iránt, és a zártkertek tulajdonosai máris aggódnak, nehogy lemaradjanak a lehetőségről.

Forrás: MTI/Balaton József

Megnyugtatásukra szolgálhat, hogy 2016. november 15-én egy olyan törvénymódosítási javaslat került az Országgyűléshez benyújtásra, ami szerint további egy évvel meghosszabbítják a kivonás lehetőségét, tehát úgy tűnik még 2017. december 31. napjáig változatlanul lehet kérni a zártkerti ingatlanoknak a zártkerti művelés alól való kivonását.

Garanciális szabályokat is be kell építeni az eljárásba

Mivel a gyakorlatban ezzel kapcsolatban mutatkoztak problémák, a kivonást kezdeményezők védelmében várhatóan úgy módosul a termőföld védelméről szóló törvény - hangsúlyozta a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője -, hogy nem minősül majd a termőföld más célú hasznosításának, ha a tulajdonos a zártkerti ingatlan a művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történő átvezetését kérelmezi az ingatlanügyi hatóságnál (így földvédelmi bírsággal sem kell számolni a kivonás miatt).

Erre az esetre kimondaná a törvénymódosítás, hogy a zártkerti ingatlanon megvalósított engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az ingatlanügyi hatóság az eljárást nem indítja meg, vagy a folyamatban lévő eljárást megszünteti – mondta végezetül dr. Bolvári Zoltán.