Agenda 2020 – esély a Budapesti Olimpiának

Vágólapra másolva!

A 2024-re vonatkozó budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatban számos sajtóhír olvasható, melyek az esemény megrendezésével, annak társadalmi és gazdasági hatásaival, illetve a rendezés joga elnyerésének az esélyeivel foglalkoznak. Azon nyilatkozatok, melyek a magyar pályázatot a Párizzsal és Los Angelesszel szembeni versenyben esélyesnek nevezik, rendszerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgynevezett Agenda 2020 reformtervére hivatkoznak – hívta fel az Origó figyelmét a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Origo

Vágólapra másolva!

dr. Korim Balázs Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Dr. Korim Balázs kifejtette: az Agenda 2020 reformtervének egyebek mellett az a célja, hogy az eljövendő olimpiák vonatkozásában, már a pályázati stádiumtól kezdődően a túlköltekezés elkerülésének biztosítására, a fenntarthatóságra helyezze a hangsúlyt és ily módon a Budapesthez hasonló méretű városok, vagy akár régiók számára is lehetővé tegye az Olimpia megrendezését.

Ahogy arra a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény is rámutat, Magyarország az olimpiai és paralimpiai játékok történetének egyik legsikeresebb nemzete, aktív és megbecsült tagja az olimpiai közösségnek.

A Budapesti Olimpia 2024 - Megvalósíthatósági Tanulmány elnevezésű dokumentum rendkívül szemléletesen fogalmazva rögzíti, hogy „Magyarország a legelső az olimpiát még nem rendezett országok olimpiai éremtáblázatán". Egyértelmű, hogy hazánk, az olimpiákon elért mind múltbeli, mind pedig aktuális sportsikerei alapján mindenképpen megérdemelné, hogy Budapest az ötkarikás játékok rendezőjévé lépjen elő.

Az Agenda 2020 elemei

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdemes áttekinteni, hogy az említett Agenda 2020 reformprogram milyen elemeket tartalmaz, amelyek a magyar pályázat győzelme irányába hathatnak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, 127. közgyűlésén, 2014. december 8-án fogadta el a koncepcionális irányváltást végrehajtani kívánó Agenda 2020 reformcsomagot, mely összesen negyven javaslatot tartalmaz az Olimpiai Mozgalom megújítása érdekében, kifejezetten megnyitva a lehetőséget a közepes lélekszámú világvárosok előtt is, ezáltal lezárva a „megaolimpiák" korszakát.

A reformcsomag új pályázati filozófiát vezet be, melynek értelmében meghívással lehet majd kandidáló várossá válni, utat nyitnak azelőtt, hogy a nyertes városon kívül rendezzenek eseményeket, valamint az olimpia akár országhatárokon is túlnyúlhatna, különösen, ha ezt a fenntarthatóság biztosítása indokolja.

A fenntarthatóság jegyében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kifejezetten támogatja a már meglévő, illetve ideiglenes létesítményekkel dolgozni kívánó pályázatokat, a fenntarthatóság követelményét pedig szem előtt kell tartani mind gazdasági, pénzügyi, mind pedig szociális, környezetvédelmi szempontból.

Takarékos koncepció és az olimpiai mozgalom megújulása

Mindezek alapján tehát látható, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elfogadott koncepció takarékosabb, és oly módon szervezett olimpiák megtartása irányába kíván elmozdulni, melyeket követően nem kell szembesülnie sem a rendező városnak, országnak, sem pedig a közvéleménynek az üresen álló és elhagyatottan pusztuló komplexumokkal, valamint az eufória lecsengését követően a tarthatatlan anyagi terhekkel.

Ebből a szempontból tehát egy sikeresen lebonyolított budapesti olimpia valóban a megújulást jelenthetné a teljes olimpiai mozgalom számára – emelte ki dr. Korim Balázs.

A magyar pályázat és Budapest adottságai sok szempontból illeszkednek az Agenda 2020 reformcsomagban körülírt kívánalmakhoz, hiszen például, ahogy arra a fentiekben említett Megvalósíthatósági Tanulmány is rámutat, a magyar pályázat nagy előnye, hogy az ország fejlődési pályája a pályázattól függetlenül egybevág a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által felvázolt reformcsomagban meghatározott irányokkal.

Hiszen, ha példának okáért a létesítmény-fejlesztési beruházásokra gondolunk és az olyan nemzetközi rendezvényekre, mint a 2017-es vizes világbajnokság, a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál vagy a 2020-as Labdarúgó Európa bajnokság egyes mérkőzései, akkor látható, hogy a fokozatos építkezéseknek köszönhetően a szükséges építmények, és az infrastruktúra jelentős része már rendelkezésre fognak állni.

Mégpedig az Agenda 2020 kívánalmainak megfelelően – hangsúlyozta végezetül a Barkassy-Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.