MOKK: örökölhető-e a hiteltartozás?

2016.12.13. 12:18

A magyar jog az úgynevezett ipso iure öröklés elvét követi, vagyis az örökhagyó halálának pillanatában a hagyatéka, azaz, valamennyi jog, dolog, követelés teljes egészében, automatikusan átszáll az örökösre – hangsúlyozta az Origónak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.

Dr. Rádonyi Dénes kifejtette: a jogok, dolgok, követelések mellett úgyszintén átszállnak az örökhagyó kötelezettségei, tartozásai, de amíg a jogok, dolgok, követelések teljes egészükben megilletik, addig formálisan a kötelezettségek is terhelik ugyan az örököst, ám felelőssége mégis korlátozott.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője szerint fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a hagyatékhoz olyan jogok, követelések és kötelezettségek is tartoznak, amelyek a jogutódra nem szállnak át. Vagy azért mert a halál pillanatában eleve megszűnnek, vagy, mert bár a vagyon átszáll a jogutódra, azonban a jogutód nem örökös, ugyanis a hagyatékban lévő kötelezettségekért nem felel, a hagyaték, annak egy része, vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgy tekintetében csak jogokat szerez, kötelezettségek nem terhelik. Ilyen jogutód az úgynevezett dologi hagyományos, halál esetére szóló megajándékozott, vagy a szerződéses örökös.

A fentiek szerint ezért nevezzük hagyatéknak az örökhagyót a halálakor megillető teljes aktívumot és passzívumot, míg öröklésnek csupán azt, amely ebből az örökösre, mint jog és kötelezettség, ténylegesen átszáll – emelte ki dr. Rádonyi Dénes.

Felelősségi kérdések

Az örökhagyó tartozásaiért való felelősség - a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért való felelősség kivételével - korlátolt, az örökös azokért csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel, avagy amennyiben nincsenek birtokában a hagyaték tárgyai vagy hasznai, egyéb vagyonával is felel, de csak az öröksége erejéig.

Ha az egyes hagyatéki vagyontárgyak nem kerültek az örökös birtokába, vagy a hagyatékhoz tartozó egyes követelések és egyéb jogok az örökös javára nem voltak érvényesíthetőek, vagy ha az átvett vagyontárgyak hasznai nincsenek meg, akkor és amennyiben megállapítható, hogy az örökös neki felróható okból esett el az adott vagyontárgytól, felelőssége a hiányzó vagyontárgyak erejéig is fennáll, azokat úgy kell tekinteni, mintha az örökös valóban megszerezte volna.

Ha az örökhagyó után csupán hitel- és/vagy kölcsönügylet alapján fennálló tartozás maradt, azt nem öröklik meg az örökösként érdekeltek, pontosabban azokért nem tartoznak felelősséggel semmilyen mértékben, ugyanis az előbbiekben kifejtett korlátozott felelősségre vonatkozó szabályok szerint csupán tartozást nem lehet örökölni.

Az örökség visszautasítása

Ami persze életszerűbb manapság, hogy van ugyan hagyatéki vagyon, de az túlterhelt, vagyis egyértelműen megállapítható, hogy a hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét, avagy egyébként bizonytalan a vagyon értéke és/vagy ahhoz képest pontosan nem tudható az azt terhelő tartozásállomány illetve annak egyenlege – mutatott rá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.

Forrás: AFP/Fred de Noyelle

Ezekben az esetekben az örökös - kivéve a Magyar Állam, mint törvényes örökös - élhet az örökség visszautasításának lehetőségével is. A szerzés ugyanis az öröklés megnyíltával - tehát bármiféle elfogadó-nyilatkozat nélkül - bekövetkezik ugyan, de a visszautasítás jogára tekintettel az egyben egy függő jogi helyzetet jelent.

Az örökség visszautasításával az örökös egyoldalúan kifejezésre juttathatja, hogy nem kíván örökölni, nem akar a hagyatékban részesedni, de azt csak az öröklés megnyílta (az örökhagyó halála) után és csak addig teheti meg, amíg a visszautasítás jogáról akár kifejezetten, akár hallgatólagosan le nem mondott.

A visszautasító nyilatkozat alakszerűségekhez nem kötött és nem címzett jognyilatkozat, azt tehát akár a közjegyző előtt, akár valamelyik örököstárshoz intézve, akár címzett megjelölése nélkül - célszerűen a hagyatéki eljárás során - meg lehet tenni.