Bérgarancia Alap: amikor a szokásos munkavégzési hely az EU-ban van

Sokan végeznek azonban magyar székhelyű cégeknél olyan jellegű munkát, mely sok utazással jár, sőt, gyakori, hogy a munkaszerződések ezekben az esetekben nem Magyarországot, hanem például az Európai Uniót jelölik meg, mint a munkavégzés helyét. A gyakorlatban tehát felmerülnek olyan esetek, amelyek során magyar cégeknél foglalkoztatott, magyar munkavállalókat zárnak ki a támogatott körből – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Nem vitás, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvény célja pozitív és arra irányul, hogy megfeleljen az Európai Uniós jogszabályok által előírtaknak.

Dr. Rózsa Petra szerint azonban a gyakorlatban mégis felmerülnek olyan esetek, melyben magyar cégeknél foglalkoztatott, magyar munkavállalókat zárnak ki a támogatott körből.

Amikor nem Magyarország a munkavégzés helye

A törvény arról rendelkezik ugyanis, hogy ha egy cég fizetésképtelen helyzetbe kerül és emiatt szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalóinak nem tud munkabért fizetni, úgy a felszámoló meghatározott összeghatárig lekéri ezeket a béreket a Bérgarancia Alaptól, így a munkavállalók a cég gazdasági helyzetétől függetlenül hozzájuthatnak fizetésükhöz.

Sokan végeznek azonban magyar székhelyű cégeknél olyan jellegű munkát, mely sok utazással jár, sőt, gyakori, hogy a munkaszerződések ezekben az esetekben nem Magyarországot, hanem például az Európai Uniót jelölik meg, mint a munkavégzés helyét.

A felszámoló nem terjeszti elő az igényt

Ilyen esetekben általános gyakorlat, hogy amennyiben ezekkel a cégekkel szemben fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indul, ezeknek a munkavállalóknak az elmaradt munkabér iránti igényét a felszámolók nem kérik le.

A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a felszámoló nem terjeszthet elő kérelmet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki nem magyarországi munkavégzési hellyel rendelkezik – magyarázta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ha a munkavégzés helye vitatott, a felek kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban dönt arról, hogy a szokásos munkavégzés helye Magyarországon található-e.

Egy konkrét bírósági eset

Egyik ennek megállapítására irányuló ügyünkben azonban a II. fokú bíróság kimondta, hogy ennek vizsgálatakor nem elégséges a munkaszerződésben meghatározott munkavégzési hely automatikus elfogadása, a tényállást teljes részletességgel kell feltárni.

Forrás: AFP

Vagyis, nem jogszerű az elutasítás, ha pusztán arra hivatkozással történik, hogy a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely az Európai Unió területe.

Ha ugyanis ettől függetlenül a munkavállaló például minden esetben Magyarországról indul, oda tér vissza, munkabérét forintban fizeti a munkáltató vagy az forintban kerül megállapításra és a járulékokat is Magyarországon fizeti utána a Magyarországon bejegyzett munkáltató, akkor a munkavégzés helye igenis Magyarország – a munkaszerződésben meghatározottak ellenére is.

Nem feltétlenül kell hát belenyugodni a felszámoló esetleges elutasításába a munkabér Bérgarancia Alapból történő lekérése tekintetében. Mindig szükséges a tényállás és a körülmények részletes ismerete, a bíróság is mindent köteles ugyanis figyelembe venni a döntés meghozatalakor – mondta végezetül dr. Rózsa Petra.