Gépjármű eredetiségvizsgálat – mikor és kitől jár kártérítés a vevőnek?

Budapest, 2007. május 18. Festékvastagságot mérnek egy autó alvázszámánál a Magyar Autóklub Boldizsár utcai telephelyén. Naponta száz autót tudnak levizsgáztatni az új gépjármű műszaki vizsgáztatási renddel, amely május elején lépett életbe. A technológia ezentúl kiterjed a jármű gyári azonosító jeleinek ellenőrzésére, valamint mindezek adattartalmának a járműnyilvántartás adataival való összevetésére is. Az integrált vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha a jármű és a személyi adatok között ellentmondás van. A mintegy 3,3 millió darabos gépjárműpark 10-20 százalékát érintheti az integrált vizsgálat, amely 12-15 perccel hosszabbítja meg a műszaki vizsga félórás átlagos idejét. MTI Fotó: Balaton József

A használt gépjárművek adásvétele lehet rutin művelet és lehet rémálom is – hívja fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A legelső – rettegett – buktató nyilvánvalóan a jármű eredetisége, származási és műszaki adatainak valósága, hitelessége. A sorsdöntő eljárás az előzetes eredetiségvizsgálat.

Dr. Vágány Tamás kifejtette: a bírósági ítéletek arról tanúskodnak, hogy az eljárás nem százszázalékosan megbízható, időnként a vizsgálók mulasztása téves besorolást eredményez. Ilyen esetben a vevő nem csak az eladóval, de akár a hatósági bizonyítványt kiállító hivatallal és a vizsgaállomással szemben is követelést támaszthat.

A gépjármű adásvételi szerződés hibátlan teljesítéséért nem vitásan elsősorban az eladó felel a vásárló felé. Ez a felelősség átöleli a rejtett műszaki hibákat és a rejtett jogi hibákat is, függetlenül attól, hogy azokról az eladó tudott, vagy sem.

Amikor az igény érvényesítése nem lehetséges

Előfordulhat azonban, hogy az igény érvényesítése nem lehetséges vagy nem célszerű az eladóval szemben (mert például felszámolás alá került cégről vagy külföldi személyről van szó). Ilyen esetben meg lehet vizsgálni az eredetiségvizsgálat eredményét rögzítő hatósági bizonyítványt kiállító hivatal és az előzetes eredetiségvizsgálatot elvégző személy jogi felelősségre vonása feltételeinek fennállását.

Az előzetes eredetiségvizsgálatot a hivatal (KEK KH) - közreműködő igénybevételével - végzi. A hivatal megbízási jellegű hatósági szerződést köt a közreműködővel. A jogviszony a hatóság és a kérelmező között jön létre. Mivel a hatóság megbízottja útján jár el, ezért annak tevékenységéért fő szabály szerint felelősséggel tartozik.

A törvény enged ugyan kimentési lehetőséget, azonban állandó jellegű megbízás esetén ez már csaknem lehetetlen. Márpedig a hatósági szerződés a vonatkozó kormányrendelet értelmében határozatlan időre szól.

A bizonyítványt kiállítóval szemben léphetünk fel

Ennek megfelelően a téves, rossz adattartalmú hatósági bizonyítványt eredményező előzetes eredetiségvizsgálati eljárás miatt kárigényével a bizonyítványt kiállító hatósággal szemben léphet fel a károsult – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A jármű előzetes eredetiségvizsgálatának törvényi definíciója szerint az olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása. A vizsgálóval szemben támasztott jogszabályi követelmény, hogy megfelelő eszközök alkalmazásával a gépjármű eredetiségének megállapításában a hatósággal közreműködjön a bűncselekményből származó gépjárművek, gépjárműelemek (karosszériák, alvázak, motorok) forgalomba helyezésének, tulajdonjogot érintő jogosulatlan megváltoztatásának megakadályozásában.

Emellett az eredetiségvizsgálat fényt deríthet a jármű valamely okmányában szereplő adat és a járművön rögzített, jelzett adat közötti eltérésre, melyet ennek alapján lehet korrigálni.

A vizsgáztató állomásokra, a vizsgálókra, a közreműködőkre és az asszisztensekre meglehetősen szigorú jogszabályi követelmények vonatkoznak. A vonatkozó kormányrendelet olyan részletesen leírja a vizsgálat adminisztratív és műszaki folyamatlépéseit, hogy azok teljes körű és gondos betartása esetén mindenképpen észlelni kell(ene) a manipulációt.

Tény, hogy a roncsolásos vizsgálatot a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a vizsgálóknak. Ez azonban a vizsgálatot nem segítené elő olyan mértékben, mint amilyen mértékben a visszaélésre adna lehetőséget. A gyakorlatban előforduló hibák is minden esetben vagy a kellő gondosság hiányára vagy a szándékos félrevezetésre vezethetők vissza, nem pedig a jogszabályban előírt vizsgálati módszerek hiányosságára.

A gondos vizsgálatoknak fel kell tárnia az ellentmondásokat

Az eredetiségvizsgálat alapján 11 féle kategóriába sorolhatják be a vizsgált járművet a szerint, hogy a vizsgált okmányok és a jármű azonosítói eredetiek, azonosíthatók, megváltoztak-e és milyen okból. Nem csak az fordulhat tehát elő, hogy nem derül fény a jármű lopott jellegére, hanem az is, hogy például idősebb, korábbi gyártmány, mint ahogy az a forgalmi engedélyében szerepel.

Jogerős ítéletek mutatnak rá, hogy a gondos eljárás, az előírt valamennyi vizsgálat, a gépjármű és a forgalmi engedély tüzetes vizsgálata az ellentmondásokat feltárta volna, amely mulasztás a vizsgaállomás részéről jogellenes magatartásnak minősül – hangsúlyozta dr. Vágány Tamás.

Forrás: MTI/Balaton József

A tulajdonos kára ilyenkor egyrészt abból adódik, elesett attól a lehetőségtől, hogy mérlegelje megvásárolja-e az adott gyártási évű gépjárművet, másrészt a vételár kialakítása során figyelemmel lehetett volna arra, hogy egy idősebb gépjármű forgalmi értéke alacsonyabb, mint egy fiatalabbé. A különbözet pedig a tulajdonos kára. Ha pedig lefoglalják utóbb a járművet, akkor értelemszerűen nem csak a vételár, hanem az átírási költségek is kárként érvényesíthetők.

A vevőnek sem lankadhat a figyelme

Ugyanakkor a vevőnek sem lankadhat a figyelme, ugyanis ha már az általa is ismert iratokból eleve ellentmondó adatok (például: a gyártási időre vonatkozóan) derülnek ki, és ennek alapján nem kezd gyanakodni, a kára egy részét – kármegosztás jegyében – magának kell viselnie. E tekintetben a laikusság, a hozzá nem értés, a külföldi iratok nyelvének nem értelmezése sajnos nem minősül kellő kimentésnek, a gondos körültekintés nem mulasztható el.

Az előzetes eredetiségellenőrzésért hatósági díjat kell fizetni. Ez a díjszolgáltatási díj, melynek mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban felmerülő valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Az előzetes eredetiségvizsgálat szolgáltatási díja fejében a vizsgálatot végző hatóság ellenszolgáltatást kell, hogy nyújtson.

Ehhez a hivatal közreműködőt is igénybe vehetett. A hatóság szolgáltatása ez esetben egy polgári jogi vállalkozási típusú szolgáltatás, amelyre a szerződés, és a polgári kártérítés szabályait kell alkalmazni – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.