Schönherr: egy cég is lehet bűnelkövető?

2017.02.10. 11:14

Dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője annak jár utána, hogy bűncselekményt természetes személyeken kívül cégek is elkövethetnek-e és, ha igen, hogyan kezeli azt a magyar jogrendszer és a gyakorlat.

Hogyan és milyen bűncselekményt követhet el egy cég? Első hallásra kicsit furcsán hangozhat a kérdés, hiszen lopni, csalni és egyéb gaztetteket elkövetni csakis természetes személyek tudnak. Egy cég ezzel szemben egy jog által kreált entitás, tulajdonképpen fikció, így önállóan (magától) semmit sem tud kezdeni, nemhogy bűncselekményt elkövetni – fejtette ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Egy cég attól működik és attól termel profitot, hogy azt természetes személyek irányítják, a nevében természetes személyek járnak el, fizetik az adót avagy pont, hogy nem. Ha tehát arra gondolunk, hogy egy cég áfát csal, akkor elkövetőként elsősorban a cég mögött álló menedzsment jut eszünkbe.

A cégek is...

A fenti logikából kiindulva belátható, hogy ily módon a cégek igen sokféle bűncselekménynek lehetnek részesei. Részese lehet korrupciós cselekményeknek, ha jogosulatlanul szeretne például engedélyeket szerezni, közbeszerzést nyerni, avagy megúszni egy bírságot, esetleg elcsalhatja az adófizetési kötelezettségét, kimenekítheti a vagyonát egy felszámolási eljárás során.

Dr. Bognár Alexandra hozzátette: akár személy elleni bűncselekménynél is felmerülhet a cég felelőssége, gondoljunk csak a környezetkárosításra vagy egy kispórolt alapokon álló építményre, ahol a gyenge tartószerkezet miatt leomlik az emelet, vagy akár egy nem megfelelően megépített útra, ahol beszakad az aszfalt és a baleset következtében akár több ember is megsérülhet, súlyosabb esetben életét vesztheti.

Ilyen és hasonló helyzetekben a cég nevében eljáró személy felelősségén túl felmerülhet magának a cégnek is a büntetőjogi értelemben vett felelőssége. A közös ezekben az esetekben az, hogy a társadalom számára komoly veszteséget eredményezhetnek: anyagilag, egészségügyileg, de akár emberéletet is követelhetnek.

A társadalmi igazságérzet tehát azt sugallja, hogy ha egy céget szerződésszegésért be lehet perelni vagy pénzügyi mérlegei késedelmes benyújtásáért szankcionálni, miért ne lehetne éppen a legsúlyosabb jogsértéseknél megállapítani a felelősségét?

Ezt a gondolkodást az Európai Unió alapszerződései is tükrözik és az uniós csatlakozásunkkal nálunk is életbe lépett az a törvényi szabályozás, mely megteremtette a cégek büntetőjogi felelősségének alapját. De mégis mikor, hogyan, mivel (milyen eszközökkel) büntethetőek ezek a cégek?

Mikor büntethető a cég bűncselekmény elkövetése miatt?

A cég büntetőjogi felelőssége csakis akkor merülhet fel, ha van olyan természetes személy, aki a céghez köthető, és akinek a büntetőjogi felelőssége a céggel kapcsolatos, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt megállapítható – hangsúlyozta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

A cég felelőssége akkor állapítható meg, ha a bűncselekmény természetes személy általi elkövetése kifejezetten a cég javára szolgáló előny szerzését célozta vagy eredményezte, illetve akkor, ha a cég felhasználásával vagy annak tevékenységi körében követték el az adott bűncselekményt. Büntethető a cég továbbá akkor is, ha a céghez köthető személy tudott a bűncselekmény elkövetéséről.

Ebben a kontextusban a céghez köthető az a személy, aki a cégnek vezető tisztségviselője vagy képviselettel feljogosított tagja, alkalmazottja, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve mindezen személyek megbízottja.

Fontos, hogy a céggel szembeni szankció alkalmazásának az már nem feltétele, hogy ezt a céghez köthető személyt a bíróság el is ítélje, hangsúlyozza dr. Bognár Alexandra. Az viszont feltétel, hogy az elkövetett cselekmény kétséget kizáróan bűncselekménynek minősüljön. Minden esetben feltétel továbbá, hogy a cég és a bűncselekmény közötti kétfajta lehetséges logikai kapcsolat közül (előny vagy a cég felhasználásával történő elkövetés) legalább az egyik fennálljon.

Milyen szankciókat lehet alkalmazni a céggel szemben?

A céggel szemben háromféle büntetés kiszabásának lehet helye: pénzbírság, a cég tevékenységének korlátozása vagy a cég megszüntetése – mutatott rá dr. Bognár Alexandra.

A pénzbírság összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, míg a felső határ a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa lehet. A törvény megfogalmazását a gazdasági és üzleti élet szereplőinek különbözősége, az intézkedés retorziós célja és az arányosítás követelménye indokolja. Ha a törvény ugyanis konkrét maximális összeget rögzítene, azzal nem érné el a célját, hiszen annak megfizetésébe adott esetben egy családi cég tönkremegy, míg egy multinacionális vállalatnak fel sem tűnik – utalt rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. Éppen ezért a pénzbírság mértékét a bíróságnak a bűncselekmény tárgyi súlyához kell viszonyítania. Ha az nem állapítható meg pontosan, akkor pedig a bíróság azt megbecsüli.

dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője

Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A bíróság dönthet úgy, hogy minimum 1, maximum 3 évre a cég tevékenységét korlátozza például oly módon, hogy a tiltás időtartama alatt a cég nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, nem minősíthető közhasznú szervezetté vagy nem kaphat állami támogatást. Ha pedig a cég a bíróság döntéséig már megkötötte a közbeszerzési szerződést, akkor a szerződés azonnali hatállyal felmondottnak minősül. Hasonlóképpen, ha már megszerezte a közhasznú minősítést, akkor a nyilvántartásból törölni kell, ha pedig állami támogatásban részesült, vissza kell azt fizetnie.

A cég megszüntetése a legsúlyosabb szankció, ezért arra csak akkor kerül sor, ha a céget kifejezetten a bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy ha a cég tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. A cég ilyen esetekben általában fiktív tevékenységet végez. Ez utóbbi ugyanakkor nem feltétel, meg lehet szüntetni a céget akkor is, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat ám a fenti feltételek fennállnak. Ez alól kivételt képeznek a közüzemi szolgáltatók, a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű cégek vagy azok, akik honvédelmi vagy egyéb különleges feladatot látnak el.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője hozzátette, hogy a cég megszüntetése esetén más büntetés nem alkalmazható, míg a cég tevékenységének korlátozása mellett lehetőség van pénzbírságot is kiszabni.

Hogyan zajlik a büntetőeljárás a céggel szemben?

Az eljárás, eltekintve néhány kivételtől, ugyanúgy zajlik, mint a természetes személlyel szemben, sőt, lehetőség szerint ugyanabban az eljárásban kell mindkettő bűnösségéről határozni. Nincs helye ugyanakkor gyorsított eljárásnak (bíróság elé állítás) vagy a köznyelvben ismert vádalkunak (lemondás a tárgyalásról).

Ha felmerül a cég bűnössége, minden esetben kötelező az ügyvédi képviselet. Vagyis, ha a cég erről nem gondoskodik, akkor a bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség választ képviselőt. Érdemesebb azonban ilyen esetben a cégnek keresnie és megbíznia egy ilyen jellegű büntetőjogi képviseletre szakosodott ügyvédet vagy ügyvédi irodát – tanácsolta végezetül dr. Bognár Alexandra.