SBGK: a közösségi média a személyiségi jogok tükrében

Az internetes szokások átalakulásával mindennapjaink részévé vált a közösségi oldalalakon való kommentelés, fénykép megosztás, vagy épp levelezés. Ezeknek a hétköznapi cselekvéseknek – ha nem vigyázunk – ugyanúgy lehetnek jogi következményei, mint az offline világban. A közösségi oldalakon való megnyilvánulásaink során érdemes tehát azok lehetséges jogi vonzatát is szem előtt tartani – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Dr. Vadász Nikolett kifejtette: személyi viszonyok szabályozása körében kiemelt jelentősége van a személyiségvédelemnek, mivel a modern társadalmak jogrendszerének fontos célkitűzése az emberi személyiség kiteljesedésének biztosítása és védelme. (1)

A Polgári Törvénykönyv nem definiálja az ember személyiségének fogalmát. Petrik Ferenc meghatározása szerint „a személyiség, a test és a szellem elválaszthatatlan egysége, amely kifejezésre juttatja az egyén viselkedését és gondolkodását, ez a viselkedés és gondolkodás jelenti a személyiség értékminőségét, azt, amiben a személyiség különbözik mástól, és ami lehetővé teszi, hogy más legyen, mint a többi.

Mit véd a személyiségi jog?

A személyiségi jog az általánosan jellemző értékminőséget védi. A személyiségi jogok ennek érdekében egyfelől megteremtik az ember önmegvalósításának feltételeit (elsősorban az egyén autonóm szférájának körülhatárolásával), másfelől biztosítják, hogy e feltételeket - a magánszférát - senki jogtalan külső beavatkozással meg ne sértse."

Az előbbi definícióból kiindulva tehát a személyiségi jogokat az ember testi és szellemi működését, az ember egységét és szabadságát biztosító jogok összességeként foghatjuk fel, amelynek anyajoga az emberi méltóság, hiszen valamennyi személyiségi jog az emberi méltóságból fakad (2) – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel az élet, a testi épség és az egészség megsértését; a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértését; a személy hátrányos megkülönböztetését; a becsület és a jóhírnév megsértését; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértését, a névviseléshez való jog megsértését és a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértését nevesíti a személyiségi jogok körében.

A közösségi médiában előforduló leggyakoribb jogsértések

A mindenki számára ismert közösségi médiában folytatott felhasználói tevékenységek nagy része érinti a fent felsorolt személyiségi jogok nagy részét, így a személyiségi jogok megsértése többnyire ezeken a felületeken történik.

Modern világunkban mindennapi életünk részei az olyan nyilvántartások vagy közösségi oldalak, amelyek meghatározott adatokat tartalmaznak. A számítógépes adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységek nem sértik a személyiségi jogokat, amennyiben ahhoz az érintett kifejezett hozzájárulását adja.

Dr. Vadász Nikolett megjegyezte, hogy az adatvédelmi törvény alapján különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Számos esetben azonban a közösségi oldalakon megtalálhatóak és elérhetőek ezek a különleges adatok azon személyekről, akik ezt közzéteszik profiloldalukon.

A gyakorlatban leggyakrabban előforduló jogsértések például a más nevében más személyes adataival történő regisztráció egy közösségi oldalon, más személy hozzájárulása nélkül olyan fénykép közzététele, amelyen az érintett személy is szerepel. Fontos megjegyezni azonban, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Mások jó hírneve vagy jogainak védelme a véleménynyilvánítás legitim korlátja lehet, hiszen a véleménynyilvánítás nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás, míg a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A Kúria eseti döntése

A Kúria Pfv. IV. 20.794/2016. számú eseti döntésének értelmében a közösségi oldalalakon a profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért, hiszen a Facebook profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profil oldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető és arra mások is közléseket tölthessenek fel.

Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profil oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért. A Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is – ismertette az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

dr. Vadász Nikolett, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők

A közösségi oldalakon egy adott jogsértés észlelése esetén kérhetjük a sérelmezett fénykép, tartalom, komment közösségi oldalról történő eltávolítását az adott tartalomszolgáltató felé történő jelentése útján (notice and take down), amely többnyire a leggyorsabb eljárás, azonban a bírósági eljárásban történő bizonyításhoz célszerű lehet az eltávolíttatást megelőzően közjegyzői ténytanúsítványt készíttetni a jogsértő tartalomról.

Mit tehet az, akit személyiségi jogában megsértettek?

A Polgári Törvénykönyv alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.

Kérheti továbbá, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását, és azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A fentieken túl, aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését, továbbá sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A fentiek tükrében tehát a hangsúly minden esetben az adatvédelmi beállításokban rejlik, érdemes az általunk közzétett tartalmat minél kevesebb emberrel megosztani, illetve a mások által megosztott tartalmat alaposan megvizsgálni az általunk történő posztolás előtt, továbbá javasolt az oldalunkon megjelenő tartalom megjelenéséhez az előzetes hozzájárulás kérése - tanácsolta végezetül dr. Vadász Nikolett.

1 Fézer Tamás: A személyiségi jogok sajátosságai, In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a

kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (szerk.: Osztovits András), I. kötet, Második könyv, Harmadik rész,

Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014., 249.o.

2 Fézer Tamás: A személyiségi jogok sajátosságai, In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a

kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (szerk.: Osztovits András), I. kötet, Második könyv, Harmadik rész,

Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014., 250.o.