A tőkeleszállítással kapcsolatos legújabb bírósági gyakorlatról

2017.02.14. 15:41

 A törzstőke leszállításával kapcsolatban már a Gt. hatálya alatt is számos kérdés merült fel, amelyekre az új Ptk. hatályba lépésével sem adott választ a jogalkotó. Így többek között továbbra sem volt egyértelmű, hogy mikor kell a tőkeleszállítással kapcsolatban kétszer közleményt közzétenni, vagy, hogy mikor kell lefolytatni a hitelezővédelmi eljárást. Az újabb bírósági gyakorlat számos kapcsolódó kérdést megválaszol, azonban néhány újabb problémakört is felvet, amelyek megoldása elmarad – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Mint ismeretes, a tőkeleszállítással kapcsolatos műveleteket csoportosíthatjuk egyrészt azok indoka szerint, így a tőkeleszállítás lehet önkéntes, vagy kötelező. Másrészt a tőkeleszállítás célja szerint irányulhat tőkekivonásra, veszteségrendezésre, vagy a saját tőke más elemeinek növelésére – ismertette dr. Pintér Attila.

Folyamatát tekintve a tőkeleszállításról mindenekelőtt a társaság taggyűlésének kell dönteni, majd – tipikus tőkeleszállítás esetén – következik a tőkeleszállítással kapcsolatos közlemények közzététele a Cégközlönyben, ami egyúttal a szükséges hitelezővédelmi eljárás lefolytatását is jelenti. A folyamat végén a taggyűlés megállapítja a tőkeleszállítás eredményességét (vagy éppen annak meghiúsulását) és az eredményes hitelezővédelmi eljárás lezárását követően sor kerülhet a cég változásbejegyzési eljárására is.

Szükséges-e a kétszeri közzététel?

Évtizedes jogalkalmazási problémakört jelentett, hogy vajon a tőkeleszállítás valamennyi esetében szükséges-e a kétszeri közzététel, a hitelezővédelmi eljárás lefolytatása, valamint a második közgyűlés megtartása. A kérdések egy részét válaszolta meg a bíróság a BDT2016.3432 számon közzétett jogesetben – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A közzétett döntés szerint a törzstőke kötelező leszállítása esetén is köteles a társaság a Cégközlönyben kétszer hirdetményt közzétenni, viszont a hirdetménynek nem kell tartalmaznia a hitelezőknek szóló felhívást.

A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:203. § (2) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló hirdetménynek tartalmaznia kell a törzstőke-leszállításról szóló döntés tartalmát, valamint – ha a társaság hitelezőinek biztosíték iránti igényük lehet –, akkor a társaság hitelezőinek szóló felhívást is.

A Ptk. 3:204. § (1) bekezdés d) pontja pedig a törzstőke leszállításának kötelező eseteiben kizárja azt, hogy a törzstőke-leszállításról szóló hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelések jogosultjai a társaságtól biztosítékot igényelhessenek.

E két szabály együttes értelmezése pedig a bíróság álláspontja szerint azt jelenti, hogy ugyan a hitelezőket a Cégközlönyben megjelenő kétszeri közzététellel értesíteni kell a tőkeleszállításról, de mivel a hitelezők a törvény rendelkezése alapján egyébként sem kaphatnak biztosítékot, így a hitelezővédelmi eljárást nem kell lefolytatni, azaz a hitelezők nem követelhetnek biztosítékot.

A bíróság azonban ezen túlmenően is alakította döntésével az alkalmazandó jogot. A Ptk. 3:206. § (1) bekezdése szerint ugyanis a társaság akkor dönthet a társasági szerződésnek a leszállított törzstőkének megfelelő módosításáról, ha a hitelezői igények bejelentésére szabott határidő alatt nem jelentettek be hitelezői igényt, vagy a társaság a hitelezők megfelelő biztosíték nyújtása iránti igényének eleget tett.

Mivel azonban – a bíróság álláspontja szerint – a hitelezővédelmi eljárás lefolytatására a fenti logika mentén, kötelező törzstőke-leszállítás esetén nincs szükség, így nem kell megvárni a társasági szerződés módosításával a második közzétételt (illetve annak eredményeként bejelentett hitelezői igényeket), ezért már az első taggyűlésen lehet dönteni a társasági szerződés módosításáról.

A bírósági döntés tanulságai

A bíróság következtetése kapcsán két igen fontos megállapítás tehető. Egyrészt, a bíróság a mindennapi joggyakorlatot tette döntésével egyszerűbbé, tekintve, hogy nincs szükség – a fentiek szerint egyébként teljesen felesleges – második taggyűlés lefolytatására kötelező tőkeleszállítás esetén.

Másrészt - utalt rá dr. Pintér Attila – a bíróság döntése alakítja az írott jogot, tekintettel arra, hogy a törvény szövegét logikailag értelmezve „felpuhítja" az egyébként eltérést nem engedő szabályt és döntésével teszi lehetővé, hogy - contra legem - lehet az első taggyűlésen is módosítani a társasági szerződést.

A bíróság döntése azonban újabb gyakorlati kérdéseket vetett fel. Nem lehetetlen ugyanis az a következtetés, hogy a bíróság jogértelmezése vonatkozik nem csak a kötelező tőkeleszállítás esetére, hanem mindazon esetekre is, amikor hitelezővédelmi eljárást nem kell lefolytatni [Ptk. 302. § (1)].

Ugyanis mindezen tőkeleszállítások esetében nincs értelme bevárni a társasági szerződés módosításával a kétszeri közzététel eredményeként bejelentett hitelezői igényeket (amelyek hitelezői úgysem kérhetnek biztosítékot), így a társasági szerződést mindezen esetben már az első taggyűlésen is lehet módosítani – contra legem -, a bíróság határozata alapján levont logikai következtetések alapján.

Dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője

Forrás: Origo

Amennyiben feni következtetés helyes, úgy aligha lehetne tévesnek minősíteni azt az állítást, hogy a társasági szerződés minden esetben módosítható már az első taggyűlésen is, azzal a feltétellel, hogy egyébként a hitelezővédelmi eljárás sikerrel lezárult, azaz, hitelező nem jelentkezett be, vagy megfelelő biztosítékot kapott, vagy biztosítékot egyébként nem is kérhetett volna.

Amennyiben végső következtetés helyes (ami egyébként nem sért sem hitelezői igényt, sem más a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésében meghatározott más védett érdeket sem), akkor a továbbiakban a tagoknak nem kell összegyűlni és – igen sok esetben rendkívüli módon terhes – második taggyűlést tartani.

E tekintetben a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte, hogy ezen szabályozási szándék annál is inkább valószínűsíthető, mivel részvénytársaságok esetében kifejezetten akként rendelkezik a Ptk. 3:309. § (4) bekezdése, hogy az alaptőke leszállításáról szóló döntés meghozatalával egyidejűleg kell rendelkezni az alapszabálynak a tőkeleszállítás miatt szükségessé váló módosításáról is, amely közgyűlési határozat az alaptőke-leszállítás feltételeinek teljesülése esetén válik hatályossá.

A két társasági formánál történő eltérő szabályozás pedig nem tűnik sem okszerűnek, sem indokolhatónak. Dr. Pintér Attila végezetül aláhúzta: csak remélni lehet, hogy a bírósági gyakorlat továbbra is a racionalitás és az okszerű jogértelmezés talaján marad és a fenti következtetéseket alkalmazhatónak minősíti, ezzel egyszerűsítve a tőke-leszállítási procedúrákat, de egyszersmind megfelelően védve a hitelezői igényeket is.