Vágólapra másolva!
Az utóbbi időszakban megfigyelhető a tendencia, miszerint az építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek száma egyre csökken. Több szempontból is kívánatos volt, hogy a hatósági eljárás elmozduljon ebbe a kevésbé bürokratikus irányba. Egyrészről tehermentesíteni kellett az építésügyi hatóságot, másrészről támogatni kell az építőipart és az ingatlanpiacot, harmadrészt meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az építtetőknek a szomszédok kegyeit kellett keresni, nehogy megtámadják az amúgy minden tekintetben szabályos építkezést. A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői megmutatják, hogy melyek a legfrissebb fejlemények.
Vágólapra másolva!

Ami a 2017. január 1.-től hatályos szabályokat illeti, szinte már köztudomású tény, hogy a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó felületű új lakóépületet érintő építési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött, tehát nem igényel építési engedélyt.

Az egyszerű bejelentéshez kötött speciális eljárás eddig az új lakóépületre vonatkozott, 2017. január 1. napjától azonban kiterjesztették a meglévő lakóépületek átalakítására és bővítésére is azzal, hogy az átalakítás, bővítés eredményeképpen a meglévő lakóépület összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t.

Az új törvényjavaslat szerint nem szükséges építési engedély 300 m2 fölött sem

A fentieken túl, törvényjavaslat formájában már az Országgyűlés előtt van az új szabályozás tervezete, amely lehetővé tenné az egyszerű bejelentéshez kötött eljárást mind a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenység, mind a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítése esetében.

A 300 m2 alapterületet meghaladó építkezések tekintetében azonban feltétel, hogy az építtető természetes személy legyen, és a lakóépület kizárólag a természetes személy építtető saját lakhatása biztosítását szolgálja.

Az új lakóépületet érintő építési tevékenység esetén további feltétel, hogy a lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazhat – ismertették a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

10 éven belül meg kell építeni, különben le kell bontani

A törvényjavaslat szerint az építési tevékenységet az egyszerű bejelentéstől számított 10 éven belül el kell végezni, amennyiben erre nem kerül sor, úgy a később megépített lakóépületet le kell bontani, és a meglévő, kibővített lakóépületet pedig az állékonyság megóvásának szem előtt tartásával az átalakítás előtti állapotnak megfelelően vissza kell bontani.

Az új szabályozás koncepciója, esetleges inkonzisztenciák a rendszerben

A törvényjavaslat célja, hogy a saját lakhatást és nem üzleti célt szolgáló építkezést tovább könnyítse, egyúttal tehermentesítse az építésügyi hatóságot, tekintettel arra, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött eljárás az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik.

Forrás: Origo

A meglévő lakóépületek bővítésénél pedig az a cél, hogy hozzájáruljon a többgenerációs lakóépületek fennmaradásához.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői megjegyzik azonban, hogy építési engedélyre az új lakóépületet érintő építési tevékenység esetében csak akkor nincs szükség, ha egy lakásnál többet a lakóépület nem tartalmaz.

Ez a szabályozás nincs összhangban a kedvezményes 5 százalékos ÁFA kulcs alkalmazhatóságával, amire egy lakásos lakóépület esetén legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületig van lehetőség. A kedvezményes ÁFA kulcs hasonló célokat szolgál, így érdemes lenne a fenti területi bővítést ott is bevezetni.