KRS: jogi átvilágítás, mint a tőkeinvesztíciók nélkülözhetetlen szakasza

2017.04.04. 19:48

A jogi átvilágítást végző ügyvéd feladata a befektetés releváns jogi kockázatainak feltárása, azaz, hogy megvizsgálja a céltársaság szervezetét, működését és tájékoztassa a befektetőt a befektetés megtérülését veszélyeztető jogi tényekről, körülményekről – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Pintér Attila.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda konferenciasorozatának részeként 2017. február 3. napján került megrendezésre a tőkebefektetések előkészítésének tárgyában tartott konferencia.

A közel 50 befektető és kkv. részvételével megtartott nagysikerű konferencián befektetők és tanácsadók számoltak be a tőkebefektetések előkészítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról. A konferenciáról februárban az Origó is beszámolt.

Mi a jogi átvilágítás célja és mikor kerül sor rá?

Dr. Pintér Attila kifejtette: a befektetések előkészítése során a befektetőnek már lehetősége adódik megismerni a reménybeli befektetés kedvezményezettjét (szokásos elnevezéssel: céltársaságot), azonban, értelemszerűen valamennyi jogi kockázatot nem tudja felderíteni.

A jogi átvilágítás során az átvilágítást végző ügyvéd feladata a befektetés releváns jogi kockázatainak feltárása, azaz az, hogy megvizsgálja a céltársaság szervezetét és működését és tájékoztassa a befektetőt a befektetés megtérülését veszélyeztető jogi tényekről, körülményekről.

A befektetések előkészítése általában hosszú, több hónapos folyamat. A jogi átvilágításra általában a tervezett befektetés alapvető feltételeit rögzítő, nem kötelező érvényű megállapodás, azaz, a term sheet aláírását követően, de még a befektetési szerződés és értelemszerűen a befektetés folyósítását megelőzően kerül sor.

Mit vizsgál a jogi átvilágító?

Tartalmát tekintve a jogi átvilágítás legfontosabb területei a céltársaság cégjogi struktúrájának, tulajdonosi körének vizsgálata során elsősorban a céltársaság általános cégjogi adatainak megvizsgálására kerül sor, így többek között a legfőbb szervi határozatok, társasági szerződés vizsgálatára, valamint a tagok egymás közötti, vagy a tagok és a céltársaság között létrejött, a céltársaság szervezetére és működésére vonatkozó megállapodásokra terjed ki.

A munkaszervezettel kapcsolatos vonatkozásokat illeti, általában csak az egyes munkakörökhöz tartozó típusszerződéseket vizsgálja a jogi átvilágító, természetesen ide nem értve az ügyvezetés, valamint az úgynevezett kulcsmunkavállalók szerződéseit, ami mindig kiemelt vizsgálati szempont.

Jelentős értéke miatt mindig vizsgálat tárgya a céltársaság ingatlanállománya, míg ingók esetében csak nagyobb értékű, vagy nagyobb volumenű ingóknak van jelentősége. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos kiemelni, hogy nem csak a saját tulajdonú, hanem a bérlet, szívességi használat, vagy más jogcím alapján használt ingatlanok (nagyobb értékű ingók) is az átvilágítás tárgyát képezik.

A szellemi tulajdon mindig a jogi átvilágítás kiemelt témája. Főként a know-how, az IP, vagy védjegy azok a szellemi jogok, amik általában még egy induló vállalkozásnál is léteznek, és amiknek a jogi szempontú vizsgálata a céltársaság későbbi profittermelő képessége miatt nélkülözhetetlen.
Gondoljuk csak végig, hogy például egy IP kapcsolatában felmerülő jogvita (főként, ha az az IP a céltársaság egyetlen érdemi bevételteremtő eszköze), milyen jelentős kockázatot hordoz magában, egy esetleges pervesztesség esetén – utalt rá dr. Pintér Attila.

Dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője előadás közben

Forrás: Origo

A sor még hosszasan folytatható lenne, de itt talán elég annyit rögzíteni ökölszabályként, hogy a befektető befektetési döntését befolyásoló minden releváns tényt és adatot a jogi átvilágító szükséges a jogi átvilágítónak vizsgálnia.

Milyen megállapításai lehetnek a jogi átvilágítónak?

A jogi átvilágító természetesen bármilyen jellegű megállapítást tehet, szakmai véleményét nem lehet korlátozni. A gyakorlatban általában három féle megállapítást szokás tenni, attól függően, hogy az adott jogi kockázat milyen mértékben veszélyezteti a befektető befektetésének megtérülését.

A legsúlyosabb kockázatok közé azok tartoznak, amelyeket nem lehet kezelni (például.: egy szerződés újrakötésével) és olyan jelentős mértékben veszélyeztetik a befektető térülését, amely nagy valószínűség szerint kizárja a befektetés rendelkezésre bocsátását.

A következő, enyhébb kategóriába tartoznak, azok a jogi kockázatok, amiket ugyan javasolt még a befektetést megelőzően kezelni, de önmagukban nem jelentenek kizáró körülményt (tipikus példája a hiányzó ügyvezetői szerződések megkötése).

Végül a harmadik kategóriába sorolhatók azok a javaslatok, amelyek kezelése nem nélkülözhetetlen, de a céltársaság szabályos, vagy szabályozott és átlátható működéséhez (esetleges későbbi értékesítéséhez) nagymértékben hozzájárulhat. Ilyen lehet például egy SZMSZ, vagy igazgatósági ügyrend elfogadása.

Összegzés

Dr. Pintér Attila összegzésként javasolja, hogy lehetőség szerint a társaságok már alapításuktól kezdve készüljenek fel az esetleges tőkebevonásra, amely jelentősen képes felgyorsítani a jogi átvilágítás folyamatát.

Így például, célszerű folyamatosan vezetni a határozatok tárát, szerződéses nyilvántartást készíteni, vagy a céltársaság ingatlanállományát ingatlankataszterben összegezni – tanácsolta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.