Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 288. cikkelye alapján, „Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban."
A 261/2004 EK rendelet szabályozza a légi utasok jogait a járat hosszú késésének és törlésének eseteiben, mely rendelet Magyarországon is közvetlen hatállyal bír, ezért annak rendelkezéseit közvetlenül alkalmazni kell.
Amit köteles a légitársaság biztosítani
Abban az esetben, ha a járat törlésére vagy nagyfokú késésére kerül sor, a fenti rendelet értelmében a légitársaságnak – a teljesség igénye nélkül - élelmet, folyadékot, telefonálási lehetőséget és szállást, egyes esetekben átfoglalást kell az utas számára biztosítania, vagy utólagosan ennek igazolt költségeit kell megfizetnie.
A fentieken felül a járat törlése és nagyfokú késése esetén az utas részére kártérítés jár. Ennek mértéke a 250 eurótól 600 euróig terjedhet, attól függően, hogy mekkora távolságra szólt az utazás. Így például egy 1500 km-es út esetére legfeljebb 250 euró kártérítés követelhető – mutattak rá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az uniós bírósági joggyakorlat
A korábbi években az uniós bírósági joggyakorlat alakította ki azt a lehetőséget is, hogy a pórul járt utasok ne csak a járat törlése, hanem hosszú időtartamú késése esetén is kártérítési igénnyel élhessenek a rendeletben foglalt szabályok szerint.
A légi fuvarozónak helyt kell állnia, mind a rendeletben rögzített ellátás, mind pedig a kártérítés teljesítése kapcsán, amennyiben az annak alapjául szolgáló okok bekövetkeznek. A légitársaság csak abban az esetben mentesül a kártérítési helytállása alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
A D.A.S. JogSzerviz szakértői szerint mindez azt jelenti, hogy a légitársaságnak bizonyítania kell – és nem elegendő önmagában csak erre hivatkoznia - azt a körülményt, mely miatt például a járatot törölnie kellett. Ennek azonban olyan körülménynek, okoknak kell lenniük, melyekre a légitársaságnak nincs befolyása.
Ilyen körülmény a rossz időjárás, mely miatt a reptereket lezárják, vagy egy vulkánkitörés, mely szintén – egy korábbi izlandi példa alapján – teljesen megbéníthatja a légi közlekedést. Ha bizonyíthatóan fennáll egy ilyen vis maior körülmény, akkor a légi társaság mentesül a helytállási kötelezettsége alól.
A légitársaságnak ugyanakkor egy ilyen helyzetben tájékoztatási kötelezettsége is van az utasok felé. Tehát a reptéren ki kell helyeznie olyan tájékoztató dokumentumokat, melyek tartalmazzák az az utasok jogait és igényérvényesítési lehetőségeit az adott légi társasággal szemben.
A bizonyítási teher azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták a járat törléséről, az üzemeltető légi fuvarozóra hárul.
Célszerű lépések
Ha a fentiek alapján valaki utasként tehát olyan helyzetbe kerül, hogy a járatát törlik, vagy igen jelentős mértékben késik, akkor javasolt az élelmiszer, italfogyasztásról, egyéb szükséges kiadásokról számlát kérni, vagy a blokkot eltenni.
Célszerű továbbá a fenti tájékoztatót elkérni, és amennyiben ez kivitelezhető, javasolt az egyes igényeket, kifogásokat, jegyzőkönyveztetni a reptéren. Ebből természetesen egy példányt célszerű saját maguk részére megőrizni.
Ha a helyszínen az igény bejelentésére nem kerül sor, ez utóbb, az egyéb, ellátás utólagos rendezése iránti igény előterjesztése mellett, előterjeszthető még a légitársaság számára – mondták végezetül a D.A.S: JogSzervi szakértői.