A kötelező védőoltás elmulasztása jogi következményei

2017.05.17. 19:44

A D.A.S. JogSzerviz szakértői szerint a védőoltások kapcsán időről-időre felmerülő viták ellenére nagyon kevés szó esik arról, hogy a kötelező védőoltást elszabotáló szülők, illetve az ebben aktív, vagy passzív módon partnerül szegődő egészségügyi dolgozók milyen jogi felelősségre vonásra számíthatnak.

Tudományos vizsgálatok és történelmi tények, statisztikai adatok ide vagy oda, napjainkra a védőoltás hasznossága lassan kezd egyfajta hitvitává alakulni. Az interneten elérhető, szájhagyomány útján is terjedő sületlenségektől sajnos semmilyen védőoltás nem tud megóvni. A napjainkban nyomon követhető újkeltű kanyaró járvány híradásai talán sokakat észhez térítenek.

Nagyon kevés szó esik azonban arról, hogy a kötelező védőoltást elszabotáló szülők, illetve az ebben aktív vagy passzív módon partnerül szegődő egészségügyi dolgozók milyen jogi felelősségre vonásra számíthatnak – fejtették ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Egyéni jogok és közösségi jogok

A kötelező jelleggel előírt védőoltás jogi szempontból egy igen érdekes képződmény. Egyfelől az alaptörvény (és korábban az alkotmány) minden ember számára biztosítja testi integritását, illetve az egészséges élethez való jogát. Ezen túl az egészségügyi törvény biztosítja az ellátás visszautasításának jogát is a beteg számára.

Mindezen egyéni szintű jogokkal szembeállítható a közösség joga a betegségek, fertőzések megelőzésére, terjedésének megakadályozására, és ennek érdekében az ellátás tűrésének kikényszerítésére vonatkozóan.

Mindkét érdeket és jogot elismeri és védi az alaptörvény. Ésszerű, orvostudományi alapokon nyugvó választás kérdése, hogy a közösséget védő szabályrendszer kikényszerítésének egyfajta jogi elsőbbsége legyen, javarészt éppen a közösséget alkotó egyének saját védelme érdekében. A helyzet megítélését tovább árnyalja, ha figyelembe vesszük a jogilag cselekvőképtelen gyermekek kiszolgáltatott helyzetét.

A jogalkotó és a jogalkalmazás (hatóságok, bíróságok, ügyészség) azon megfontolást tette magáévá, mely szerint számos - a gyermekpopulációt különösen veszélyeztető - epidemológiai veszélyhelyzet megelőzhető az időben beadott megfelelő védőoltások segítségével. Ennek megfelelően a védőoltás tudatos- vagy gondatlan elkerülése súlyosan törvénysértő magatartás vagy mulasztás.

Szabálysértés, bűncselekmény

A védőoltások hiánytalan és kellő időben történő beadásáért azonban pont azon gyermekek tehetnek a legkevesebbet, akiknek a legnagyobb szüksége van azokra – emelték ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői. A felelősség terhe - jogi és morális értelemben egyaránt - a szülőket, a gyermekorvosokat, védőnőket és a járványügyi hatóságot nyomja.

Nemcsak az a szülő(pár) vonható felelősségre, aki aktívan igyekszik elkerülni és elszabotálni gyermeke kötelező védőoltásait, hanem természetesen az a védőnő és gyermekorvos is, aki ezt felismerve elmulasztja a járványügyi hatóság értesítését, a proaktív fellépést.

Jogi szempontból mind a büntetőjogi-, mind pedig a szabálysértési felelősség felvethető egy-egy védőoltás beadásának elmulasztása esetén, méghozzá annyiszor, ahányszor a jogsértésre sor kerül. Abban az esetben, ha az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadatatásának elmulasztása közvetlenül veszélyezteti a kiskorú gyermek testi fejlődését, akkor a hatályos büntetőjogi kódex (Btk.) szerinti kiskorú veszélyeztetése bűntette valósulhat meg.

Btk.: 208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Akár öt év szabadságvesztés is lehet belőle

A cselekmény tehát akár öt év szabadságvesztéssel büntethető, ami egy igen komoly fenyegetettséget jelent. Ennek olvasásakor sokakban bizonyára felmerül a gondolat, hogy nem hallani a hírekben tömegesen bebörtönzött oltásellenes szülőkről. Ez így is van, aminek nemcsak az az oka, hogy kevés ügy kerül a büntetőbíróság elé, hanem az is, hogy a testi épség veszélyeztetésének jellegétől függően nem büntetőjogi, hanem szabálysértési eljárást kell lefolytatni.

Forrás: Dreamstime

Erről még az ezredforduló táján döntött az akkori Legfelsőbb Bíróság (Kúria) kimondva, hogy ha a védőoltás beadatásának megtagadása ténylegesen nem veszélyezteti a kiskorú testi fejlődését, akkor a védőoltással kapcsolatos egészségügyi igazgatási szabályok megszegését megvalósító magatartás a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztásának szabálysértéseként értékelendő és pénzbírsággal szankcionálható.

Az akkori felsőbírósági verdikt sokak által vitatott gondolatmenete egyéként akként foglalható össze, hogy a kiskorú veszélyeztetésének bűntette ún. "eredmény-bűncselekmény". Megvalósításának feltétele a kiskorú testi fejlődésének már bekövetkezett, tényleges veszélyeztetése. A veszély fogalmilag kettős eredetű: megállapíthatóságához

ad1. a gyermek - adott betegségekkel szembeni - immunitásának hiánya (mint veszélyeztetett tényező) mellett,

ad2. a fertőződés ténylegesen fennálló reális lehetősége (mint veszélyeztető tényező) is szükséges.

Ezen túl a felsőbírósági döntés az enyhébb minősítés körében azt is figyelembe vette, hogy a fertőzések előfordulása ténylegesen nagyon alacsony. Csakhogy - sokak szerint - azt nem gondolta ez a döntés következetesen végig, hogy a fertőzések alacsony szintje csakis azért alacsony, mert a kötelező védőoltás rendszere minden gyermekre kiterjed. Ennek megfelelően ha dekriminalizálódik ez a magatartásforma, akkor az egyenként még tolerálható védőoltás elmulasztás tömeges szinten rettentően veszélyessé válik.

Mindenesetre jelenleg tehát akár bűncselekménynek is, jellemzően azonban szabálysértésnek minősülhet a védőoltás megtagadása, és annyi rendbelinek, ahányszor ez megvalósul. A hatályos szabálysértési törvény értelmében:

239. § (1)
Aki
a) a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre, vagy a fertőzésre gyanús személyekre - ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

A pénzbírság, mint szankció sokak szerint nem jelent hatékony visszatartó erőt az oltásellenes szülők körében, főleg akkor, ha az ilyen esetek nagy részében el sem jutnak a feljelentésig. Kérdés, hogy azok a szülők, akik az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadatását tudatosan megakadályozták, illetve azok a védőnők, szakorvosok, akik szemet hunytak az ágáló szülők viselkedése felett, hogyan számolnak el azzal, ha gyermeküket egy egyébként kivédhető betegség veszélybe sodorják – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.