Magyar Országos Közjegyzői Kamara: újra divatba jött a házassági szerződés

2017.06.01. 12:56

Megduplázódott a bejegyzések száma, de a „hollywoodi" szerződés még nem módi – tudta meg az Origó a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától. Egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést Magyarországon, az elmúlt két évben duplájára nőtt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyzett szerződések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint. A kamara elnöke, dr. Tóth Ádám hangsúlyozta: ahhoz azonban, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel – például hitelező bankkal – szemben hatályos legyen, azt vagy kifejezetten a harmadik személy tudomására kell hozni, vagy az illetékes közjegyzővel be kell jegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY).

Új jelenség, hogy sokan kifejezetten azért kötnek ilyen szerződést, hogy mentesítsék házastársukat, illetve a közös családi vagyont egy új ingatlanhitel, egy vállalkozás vagy egy esetleges jövőbeli károkozás – például orvosi műhiba – felelőssége alól – értesült az Origó a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőitől.

Az ingatlanhitel előtt állókon kívül tipikusan azok kötnek házassági szerződést, akik egyszer már megégették magukat, vagy bonyolultabb vagyoni viszonyokat, illetve gyermekeket is visznek az új házasságba, esetleg jelentős értékű hozomány kerülne a friggyel a közösbe.

Nőtt az érdeklődés

Egyértelműen nőtt az érdeklődés a házassági vagyonjogi szerződések iránt az új Polgári Törvénykönyv három évvel ezelőtti hatálybalépése óta, amelyben a jogintézmény a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott.

A házassági vagyonjogi szerződések reneszánsza azonban nemcsak az új jogi szabályozásnak köszönhető: a válások számának emelkedése (a házasságok közel fele végződik válással), a második-harmadik házassággal járó bonyolultabb családi és vagyoni viszonyok mellett az is hozzájárul, hogy az elmúlt években sokan megégették magukat egy-egy hitel kapcsán – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökeFotó: Hajdú D. András [origo]

A MOKK elnöke szerint négyből egy házassági vagyonjogi szerződést ma már kifejezetten azzal a céllal kötnek, hogy az egyik házasfél kizárja a másik fél felelősségét az általa felvett ingatlanhitel vagy vállalkozói tevékenység kockázatai alól, így óvva meg a vagyon egy részét egy esetleges adósság terhétől.

A házassági vagyonközösség miatt ugyanis – ha nincs egyértelműen rögzítve, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek.

Ahhoz azonban, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel – például hitelező bankkal – szemben hatályos legyen, azt vagy kifejezetten a harmadik személy tudomására kell hozni, vagy az illetékes közjegyzővel be kell jegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám.

A 2014-ben az új Ptk. által életre hívott közhiteles nyilvántartásba mára mintegy évi ezer új bejegyzés kerül, a HÉVSZENY-be egy új hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők is betekinthetnek, elkerülve ezzel a későbbi jogvitákat.

A házassági vagyonjogi szerződés megléte azonban nemcsak az életközösség ideje alatt, hanem egy esetleges válás során is nagy szolgálatot tesz: a tisztább vagyonjogi helyzet miatt az átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárás lényegesen lerövidíthető. De az ilyen szerződés azt is befolyásolja, mi kerül a szerződő felek hagyatékába, így az öröklésre is kihathat.

A „hollywoodi" szerződés még nem módi

A hollywoodi sztárok világából ismert házassági szerződések – amelyek például a házastárs súlygyarapodásától tesznek függővé bizonyos anyagi előnyöket – ritka kivételtől eltekintve itthon nem jellemzőek.

Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat.

Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internetet, kit terhel az egyikük által felvett diákhitel visszafizetésének a terhe, vagy jár-e feleségtartás abban az esetben, ha a feleség a szülést követően két évig nem vállal munkát, holott azt egészségügyi probléma nem indokolja.

A házassági vagyonjogi szerződések számának további emelkedését az is segítheti, hogy egyre többen kötnek házasságot, a KSH adatai szerint 2014-ben 38 780, míg 2016-ban már 51 800 házasság köttetett Magyarországon.