Barkassy Grünfeld: a hazai munkaerőhiány ellenszere

2017.06.13. 20:03

Míg hazánkban a munkanélküliség egyre kevésbé okoz problémát, egy új jelenséggel, a munkaerő-hiánnyal kell felvenni a küzdelmet, amely mára folyamatosan történelmi csúcsokat dönt. A személyek és a tőke Európai Közösségben alappillérnek számító szabad áramlása javítja Európa versenyképességét, ugyanakkor az európai gazdasági szereplőket új kihívások elé állítja. Ilyen kihívás a munkaerőhiánnyal szembeni küzdelem, amelyhez a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője néhány hazai megoldást ajánl az olvasók figyelmébe.

A rendszerváltást követően a hazai munkaerőpiac óriási változásokon ment keresztül, ami természetesen újabb és újabb kihívások elé állította az országot. Kezdetben a munkanélküliség számított ismeretlen fogalomnak, hisz a rendszerváltás előtti politikai és gazdasági mechanizmus mellett a piacgazdasági szempontokat kirekesztve még az elmaradottabb vidéki régiókban is szinte teljes volt a foglalkoztatottság.

A rendszerváltást követően, a piac és a gazdasági verseny diktálta új keretek között differenciálódott Magyarország foglalkoztatottsági térképe, felütötte a fejét a munkanélküliség, amely kiemelten sújtotta a gazdaságilag elmaradottabb vidéki településeket – fejtette ki elöljáróban dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

Míg hazánkban a munkanélküliség egyre kevésbé okoz problémát, egy új jelenséggel, a munkaerőhiánnyal kell felvenni a küzdelmet, amely mára folyamatosan történelmi csúcsokat dönt. A személyek és a tőke Európai Közösségben alappillérnek számító szabad áramlása javítja Európa versenyképességét, ugyanakkor az európai gazdasági szereplőket új kihívások elé állítja. Ilyen kihívás a munkaerőhiánnyal szembeni küzdelem.

A munkaerőhiány számokban

A KSH legutolsó, 2016. utolsó negyedévére közzétett adatai szerint az üres álláshelyek száma Magyarországon 54.954. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azonban egy ennél jóval magasabb, 100 ezres nagyságrendű számot lát reálisnak. Az egyes szektorokat eltérő mértékben érinti a probléma, közismert tény azonban, hogy például az építőipar és a feldolgozóipar különösen nehéz helyzetben van.

A kialakult helyzetet leginkább a nyugat-magyarországi vállalkozások találják drámainak. A győri ipari parkban működő, export-orientált hazai vállalkozásoknak egyrészről meg kell küzdeni a győri járműipari gépezet keltette munkaerő-piaci vákuummal és munkabérversennyel, másrészről a Magyarországra jellemző, országon belüli munkaerő mobilitási problémával.

A folyamatos álláshirdetések és igénybe vett munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások sem vezetnek igazán eredményre, és már a szakképzést nem igénylő állások betöltése is komoly nehézséget okoz – utalt rá dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

A probléma fennmaradásáért felelős tényezők

Álláspontunk szerint ugyanis a problémát több tényező együttes hatása okozza. A nyugat-magyarországi vállalkozások helyben nem találnak munkaerőt, ugyanakkor az ország keleti régióiból, illetve a gazdaságilag elmaradottabb területeiről sem sikerül tartósan munkaerőre szert tenniük. Ugyanis még a kedvezőbb munkabérek megajánlása sem feledteti a munkásszállók zordságát és a családtól való elszakítottságot.

A munkaerő-kölcsönzők nem kínálnak külföldi munkaerőt az amúgy szakképzést nem igénylő állások betöltésére sem, pedig a nyugat-magyarországi vállalkozások kínálta állások sok külföldi számára még komoly perspektívát jelentenének.

Végezetül pedig a munkaviszony helyett más, munkavégzésre irányuló alternatív jogviszonyok felé való nyitottság hiánya a vállalkozók részéről szintén hozzájárul a probléma fennmaradásához. A fenti tényezők már kijelölik a munkaerőhiánnyal szembeni küzdelem hatékonyabb eszközeit, amelyeket az alábbiak szerint részletezhetőek.

Bérlakás program

A munkásszállók helyett bérlakás programot kell hirdetni az ország munkaerőhiánnyal sújtotta nyugati régióiban, amely lehetővé tenné, hogy az országon belüli munkaerő mobilitásnak a lakhatási körülmények ne képezzék akadályát, a családok együtt költözhessenek, és a munkáltató is lehetőséget kapna arra, hogy a javadalmazás egy részét a lakhatás támogatására fordítsa, nem mellesleg kedvezőbb adózási környezetet teremtve a bér megfizetéséhez.

Szakképzetlen külföldi munkaerő behozatala

Dr. Barkassy-Grünfeld Loránd szerint elsősorban szakképzést nem igénylő állások betöltésére nagyobb arányban kellene külföldi munkaerőt behoznia a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó hazai vállalkozásoknak.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Külföldi kereskedelmi- és iparkamarák, munkaügyi hivatalok bevonásával hirdetéseket kellene feladni külföldön, és az így toborzott munkavállalók tartózkodási- és munkavállalási engedélyezési eljárásának lebonyolításához a jogi szolgáltatók, ügyvédi irodák már megfelelő segítséget tudnak nyújtani. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. bevonása is katalizátora lehetne a folyamatnak.

Partnerség a szakképzett munkavállalókkal

A hazai szakképzett munkaerő lekötésére a munkaviszony gyakran nem kínál optimális megoldást. A hiányszakmának számító járművezetők számára például egy-egy vállalkozás nem feltétlenül tud megfelelő mennyiségű munkát és ez által elfogadható mértékű bért kínálni.

Ilyen esetben a megbízás és a különféle vállalkozási szerződések jelenthetnek megoldást, amely lehetővé teszi a munkavállaló részére, hogy saját munkaerejét a munkaadótól bérelt eszközön hatékonyabban aknázhassa ki azáltal, hogy akár több munkaadónak is végezhet egyszerre munkát. Így a munkaadó hozzájut a munkaerőhöz, és a termelő eszköze sem marad parlagon.

Eladó cégek piaci fóruma

Végezetül, a munkaerőhiánnyal szembeni küzdelem eszközei között említést érdemel még a hazai vállalkozások mobilitásának elősegítése. A munkavállalók mellett ugyanis a vállalkozásoknak is lehetősége van arra, hogy az ország másik régiójában, helyben találjanak munkaerőt. Az ország gazdaságilag elmaradottabb térségeiben ez ráadásul javítja a foglalkoztatottságot, amely állami támogatásra jogosíthatja az adott vállalkozást, amellett, hogy ekként lehetőség nyílna a kapacitásbővítésre is.

Ehhez azonban arra van szükség, hogy a munkaerőt kereső, jellemzően nyugat-magyarországi, cégek a saját ipari profiljukba tartozó, és eladó, vagy részben eladó céget találjanak, amely biztosítaná számukra a hiányzó kapacitást, az eladósorba került cég számára pedig biztosítaná a fennmaradást, és az addig megteremtett értékei, elsősorban az általa lekötött munkaerő hasznosítását. Ehhez azonban a kereslet és kínálat találkozását megteremtő piaci fórumot kell létrehozni – hangsúlyozta végezetül dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.