D.A.S. JogSzerviz: vallási jelképek a munkahelyen

2017.06.19. 15:38

Az Európai Unió Bírósága szerint a munkáltatók szabad kezet kapnak olyan szempontból, hogy maguk dönthetik el, a vállalkozásuk arculatába beleillik-e az egyes vallási, politikai, filozófiai jelképek direkt módon való viselése. A bíróság egyik friss ítéletét a D.A.S. JogSzerviz elemzi.

Dr. Sári Judit kifejtette: manapság gyakori jelenség a munkahelyeken, hogy egyszerre több nemzetiségű munkavállaló is együtt dolgozik. Ez különösen jellemző a multiknál. Számos helyen bonyodalmakat szül, hogy a vallási jelképek kitehetők-e, viselhetők-e munkavégzés közben.

Az Európai Unió Bírósága egyik friss ítéletében foglalkozott a fenti kérdéssel. Az ügy apropója, hogy egy muzulmán vallású hölgy recepciósként kezdett dolgozni egy belga magánvállalkozásnál.

Belgium, recepciós, fejkendő

A cégnél ismert volt az az íratlan szabály, hogy a munkavállalók munkahelyükön nem viselhetnek többek között vallási jelképeket. Ezen felháborodva a hölgy közölte feletteseivel, hogy ő igenis hordani kívánja iszlám fejkendőjét, minden körülmények között.

A vállalkozás a cég semlegességét hirdette, így megtagadta a munkavállalói kérést, majd emiatt fel is mondtak a továbbra is engedetlen nőnek – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A hölgy nem hagyta annyiban a dolgot, a belga munkaügyi bírósághoz fordult, közvetlen hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva, amiért ilyen csúnyán elbántak vele. Kérelme másodfokon is elutasításra került.

A bíróság azzal érvelt, hogy a tilalom általános volt, mindenkire ugyanúgy vonatkozott, ezen felül pedig nem csupán a vallási jelképek viselése volt tiltott, hanem a filozófiai és politikai meggyőződés látható jeleié is. A felülvizsgálati eljárást a belga bíróság felfüggesztette, majd az Európai Unió Bírósága segítségét kérte.

Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek

A kérdés tehát az volt, hogy az iszlám fejkendő viselésére vonatkozó tilalom, ami a vállalkozásnak egy a fent kifejtett, tágabb körű tiltásából ered, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e.

Az Európai Unió Bírósága Luxemburgban

Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A Bíróság akként döntött, hogy nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek a cég konkrét magatartása, hiszen a vállalkozásnak joga van a semleges arculat kialakításához és fenntartásához.
További feltétel, hogy a munkáltató valóban következetesen alkalmazza ezt az üzletpolitikát, tehát ne kifejezetten a muszlim jelképekre irányuljon a tilalom.

Az egyedi esetben még az is vizsgálandó, hogy a munkavállaló elbocsátása előtt felajánlott-e a hölgynek egy olyan munkakört, ahol az ügyfelekkel nem került volna közvetlen kapcsolatba. Persze, amennyiben lett volna erre lehetősége.

Összegzés

A Bíróság szerint a munkáltatók szabad kezet kapnak olyan szempontból, hogy maguk dönthetik el, a vállalkozásuk arculatába beleillik-e az egyes vallási, politikai, filozófiai jelképek direkt módon való viselése.

Ha pedig úgy határoz a cég, hogy a semlegességre törekszik, az ott dolgozók nem hivatkozhatnak csupán emiatt a közvetlen vagy akár a közvetett hátrányos megkülönböztetésre. Csakis akkor, ha bizonyítható, hogy a tilalom egy adott személy ellen irányul.

Látható, hogy e téma kapcsán nem minden fekete és fehér. Fontos, hogy minden esetet egyedileg, az ügy összes egyedi körülményeit is figyelembe véve kell megítélni – mondta végezetül dr. Sári Judit.