A diákmunka jogi korlátai (2. rész)

2017.07.17. 11:40

A fiatal munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat, külön jogszabály határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható fiatal munkavállaló. Számos további jogi korlátja van a fiatalok munkavégzésének.

Munkavállalóként munkaviszonyba akkor léphetnek a fiatalok, ha a tizenhatodik életévüket betöltötték, illetve, aki elmúlt tizenöt éves és általános iskolában, vagy szakiskolában, illetve középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) azaz nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetek alatt (nyári szünet, téli szünet) szintén létesíthet munkaviszonyt, ám csak szülői beleegyezéssel.

Gyakran jelent problémát, hogy a 18. életévét még be nem töltött személy munkaszerződésének megkötéséhez hiányzik a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása.

Életkor és szabályok

Az Mt. szabályai szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be - tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a sporttevékenység, a modell, vagy művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)

Munkaidő és ellenőrzés

A fiatal munkavállalók napi nyolc, heti negyven órát dolgozhatnak, és ha munkaidejük eléri a napi négy és fél órát, akkor napi harminc perc szünet jár. A pihenőnek, vagyis a munka befejezésétől másnap a kezdésig eltelt időnek el kell érnie a tizenkét órát, és hetente két pihenőnap is jár, amiből az egyiknek mindenképpen vasárnapra kell esnie.

Ezen kívül a diákok nem oszthatóak be éjszakai munkára, illetve készenléti, vagy ügyeleti jellegű munkára sem, valamint nem túlórázhatnak, és ha több munkáltató számára végeznek egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét össze kell számítani. Az alapbérnek el kell érnie a minimálbér összegét.

A munkaügyi ellenőrzések általános tapasztalatai szerint szerencsére viszonylag csekély az életkori korlátozásokkal kapcsolatos szabálytalanságok száma (az úgynevezett jogellenes gyermekmunka).

Annál gyakoribb viszont az egyébként legálisan foglalkoztatható fiatal munkavállalók munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatása.

A fiatal munkavállalók számára ugyanis rendszerint nem fontos, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, a munkaviszonyuk be legyen jelentve, hiszen elsődleges céljuk a jövedelem megszerzése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg.

A bejelentési kötelezettség

A munkaviszony létrejöttét – a munkaszerződés írásba foglalása mellett és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének" minősül.

Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a be nem jelentett munkaviszonyt később, a nyugdíj szempontjából nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni" a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

A munkavégzés korlátai fiatalkorúaknál

Az Mt. nem csupán a munkaviszony létesítése körében tartalmaz a fiatalkorúakra vonatkozó korlátozásokat, hanem a munkavégzés során is érvényesülnek olyan eltérő szabályok, amelyek a fiatalkorúak védelmét szolgálják.

Forrás: Thinkstock

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni.

A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. (Munkaidő- keret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső munkaideje eltérhet egymástól, esetleg nem mindennap van beosztva munkavégzésre. Ilyenkor a munkavégzés teljes időtartamát a munkaidőkeret végén számolják össze, és akkor kell megegyeznie a munkaszerződés alapján teljesítendő munkaidővel.)

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is. A fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (az egyébként irányadó általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot kell vasárnap kiadni);

Ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.