Mire figyeljünk, ha új lakásba költözünk? (1. rész)

újlakás
Vágólapra másolva!
Mit tehetünk annak érdekében, hogy örömünket ne rontsák el nehezen nyíló ablakok, leeső kilincsek? Kétrészes írásunk első részét olvashatják.
Vágólapra másolva!

A lakásépítéssel kapcsolatosan egy kormányrendelet (181/2003) szabja meg a jótállási kötelezettséggel kapcsolatos teendőket, ám rendelkezik róla a Polgári törvénykönyv 248. paragrafusa is.

Ezek a jogszabályok azt mondják ki, hogy az építést, a szerelést végző az átadás-átvételtől számított három éven belül jótállással tartozik a hibátlan teljesítésért.

Tételes felsorolás a kormányrendeletben

A kormányrendelet tételesen felsorolja, hogy az ingatlan pontosan mely szerkezeti részeire vonatkozik jótállás, amely köre egyébként az elmúlt években bővült: immár nem csupán a falban futó csövekre, nyílászárókra, hanem a vakolásra, az elektromos vezetékekre, kapcsolókra, vakolásra, szigetelésre is kiterjed.

Vagyis, szó sincs arról, hogy a lakásvásárló védtelen lenne a vállalkozókkal, építő cégekkel, vagyis a beruházókkal, kivitelezőkkel szemben, így a műszaki átadás során nyugodtan, és tüzetesen vizsgáljunk meg mindent.

Érdemes kipróbálni mindent

Nem szégyen kipróbálni a küszöbök teherbírását, többször is ki- és becsukni az ajtókat, ablakokat, ellenőrizni a festést, a csempéket, a lámpákat, a riasztó működését.

Forrás: --

Ha valamit nem találunk rendben, vetessük jegyzőkönyvbe, hiszen a jog szerint a kivitelező- a fő szabály szerint - tizenöt napon belül köteles a hibát kijavítani, vagy kicserélni.

A jótállás eleve azt jelenti: a kereskedő, gyártó garanciát vállal arra, hogy bizonyos időtartamon belül a termék, esetünkben az ingatlan, kifogástalanul működik.

Ami az időtartamot illeti, ez lehet több is, mint három év, hiszen az épületek szerkezetére általában tíz év a garancia-idő.

Ugyanakkor az eladó vállalhat a vevőre nézve még kedvezőbb jótállási feltételeket, egyet nem tehet: a kormányrendeletben foglaltaktól nem térhet el a vevő, megrendelő hátrányára, ez ugyanis mindenféle kontraktus semmisségét jelenti.

(Az írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)