KRS: mire figyeljünk csődegyezség megkötésekor?

justitia jusztícia bíróság jog
Budapest, 2011. december 14. Justitia szobra az aulában, a Legfelsőbb Bíróság épületében, Budapesten. A kormány által átalakított bírósági rendszerben a Legfelsőbb Bíróság megváltozott jogkörökkel, Kúria néven folytatja tevékenységét 2012. január 1-jétől. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
A Kúria egy 2017-es határozatában ismét adott némi eligazítást ahhoz, hogy mit vizsgálhat a bíróság a csődegyezség jóváhagyásakor – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Vida Enikő rámutatott: a Csődtörvény kimondja, hogy egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen, vagy méltánytalan rendelkezéseket.
Vágólapra másolva!

A törvény példálózó felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi minősül kirívóan előnytelen, vagy méltánytalan rendelkezésnek – fejtette ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A Csődtörvény szerint ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban, vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.

A Kúria legújabb határozata

A Kúria legújabb határozatának alapjául szolgáló tényállás szerint a csődegyezség mindösszesen azt tartalmazta, hogy az adós a biztosított, illetve nem biztosított hitelezői osztályban követelést a csődegyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzés Cégközlönyben történő közzétételét követő 3 éven belül megfizeti.

Erre a Kúria kimondta, hogy tekintettel arra, hogy a csődegyezség nem tartalmazta, hogy milyen módon - valamennyi hitelező arányos részkielégítésével vagy egyenként, az adós döntése alapján - történik meg a hitelezők kielégítése, a csődegyezség joggal való visszaélést valósít meg, ily módon az nem hagyható jóvá.

A Kúria döntését azzal indokolta, hogy azok, akik a 3 éves fizetési időszak elején kapnak kielégítést, méltánytalanul többhöz jutnak, mint azok a hitelezők, akik csak a harmadik év végén részesülnek kifizetésben, hiszen a rövid időn belül megszerzett pénzköveteléssel a jogosult gazdaságilag sokkal jobban jár, mint az a hitelező, aki később jut hozzá a követeléséhez.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Dr. Vida Enikő rámutatott: megjegyezte a Kúria azt is, hogy bár a reorganizációs tervgazdasági tartalma - azaz annak gazdasági megvalósíthatósága - nem vizsgálható, azonban a végrehajthatóság szempontjából a bíróságnak azt vizsgálnia kell, a reorganizációs terv megvalósítása lehetővé teszi-e az adós által a csődegyezségi javaslatban ígért kifizetések teljesítését.

Ha tehát a reorganizációs tervből, illetve az egyezségi javaslatból az nem állapítható meg, hogy az adós árbevétele vagy más forrása biztosítani képes-e a vállalt kötelezettségek teljesítését, akkor a csődegyezség végrehajthatósága nem biztosított, amely a csődegyezség bíróság általi megtagadását eredményezheti.

Sikeres csődegyezséghez tehát a teljesítési határidők pontos meghatározásán túl szükség van arra is, hogy a reorganizációs tervben foglalt fedezet és a csődegyezségben vállalt kötelezettségek egymással összhangban legyenek – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.