D.A.S. JogSzerviz: a munkavállaló titoktartási kötelezettsége

Előfordulhat, hogy a munkáltató által előkészített titoktartási megállapodás a kötelezettség megszegése esetére kötbér fizetését írja elő. Fontos azonban tudni, hogy a kötbér nem munkajogi eszköz, így alkalmazásának munkaviszonyban csak akkor van helye, ha azt a Munka Törvénykönyve kifejezetten megengedi – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Tekintettel arra, hogy az csak a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés megszegése esetén van így, a titoktartási kötelezettség megszegése esetére előírt kötbér jogszabályba ütközik, így semmis – hangsúlyozta dr. Gombolai Éva.

Tudta Ön, hogy a törvény szerint a munkáltató és a munkavállaló közötti viszony bizalmi viszonynak számít? Ebből következik, hogy az elsődleges kötelezettségen, vagyis a munkáltató utasításainak megfelelő munkavégzésen túlmenően számos más kötelezettség betartására is ügyelni kell.

Ezek egy része ráadásul nem csak a jogviszony fennállása alatt, hanem annak megszűnését követően is kötelezőek – fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A titoktartási kötelezettség

Az orvosi titoktartás széles körben ismert fogalom, azt viszont sokan nem is gondolják, hogy a Munka Törvénykönyve minden munkavállaló számára, külön megállapodás nélkül is előírja a titoktartási kötelezettséget.

Ez egyfelől azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Az üzleti titok olyan adatokat, tényeket, megoldásokat takar, amelynek nyilvánosságra hozatala a munkáltató jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.

Kötelesség és annak megszegése

Egyértelmű például, hogy a munkáltatónk külső cégekkel kötött megbízási szerződéseibe nem engedhetünk betekintést harmadik személynek, illetve annak tartalmáról sem nyújthatunk felvilágosítást – mutatott rá dr. Gombolai Éva.

Ennél kevésbé nyilvánvaló kötelezettségszegés, egy konkrét esetben a bíróság mégis annak minősítette, amikor a munkavállaló a munkáltatónál megszerzett szakmai tapasztalatait saját internetes oldalán tudásmegosztás címén tette közzé.

Forrás: Thinkstock

Az erre alapított felmondás így jogszerű volt, ugyanis a titoktartási kötelezettség megszegése a bírói gyakorlat szerint súlyos kötelezettségszegésnek minősül.

A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Amennyiben a munkavállaló a fenti titoktartási kötelezettségét megszegi, úgy nem csak a felmondás lehet az egyedüli következmény, hanem a munkaviszonyra vonatkozó kártérítési szabályok alapján az okozott kárért is felelősséggel tartozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a titoktartási kötelezettség megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt meg kell téríteni – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A titoktartási megállapodás

Az, hogy a titoktartás törvényi kötelezettség, nem jelenti azt, hogy ne köthetne a munkáltató és a munkavállaló külön titoktartási megállapodást.

Egy ilyen megállapodás részletesen meghatározhatja, hogy az adatok mely köre esik védelem alá, a munkavállalók tisztában lehetnek vele, hogyan tárolhatják az adatokat, mi a teendő, ha azok elvesznek, stb.

Előfordulhat, hogy a munkáltató által előkészített titoktartási megállapodás a kötelezettség megszegése estére kötbér fizetését írja elő. Fontos azonban tudni, hogy a kötbér nem munkajogi eszköz, így alkalmazásának munkaviszonyban csak akkor van helye, ha azt a Munka Törvénykönyve kifejezetten megengedi.

Tekintettel arra, hogy az csak a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés megszegése esetén van így, a titoktartási kötelezettség megszegése esetére előírt kötbér jogszabályba ütközik, így semmis – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.