Vágólapra másolva!
A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint a vállalkozásalapítás könnyítése szempontjából a jogalkotó több lépést is tett elmúlt években, ily módon is ösztönözve a vállalkozási kedvet., ily módon is ösztönözve a vállalkozási kedvet. Dr. Korim Balázs most két, ilyen jogalkotói kedvezmény, könnyítés jogi környezetét járja körül.
Vágólapra másolva!

Valamely vállalkozás megindításának gondolata során, annak érdekében, hogy manifesztálódhasson az elképzelés, sok tényező áttekintése szükséges – fejtette ki a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezek közül egyik, a kezdeti tőkebefektetés szükséges mértéke. Nem mindegy ugyanis, hogy a vállalkozást indító tagok milyen mértékben teszik kockára saját vagyonukat, annak mekkora hányadát fektetik létrehozandó cégükbe.

E kezdeti befektetési szükséglet is több elemből áll, melyek közül most csak az utóbbi évek jogalkotása által hozott két kedvezmény, könnyítést tekintünk át.

Tőkekövetelmények

A jelenleg hatályos Ptk., 2014. évi hatálybalépésével, a korlátolt felelősségű társaságok esetében ismételten hárommillió forintra emelte a törzstőke minimális összegét. Ezzel egyidejűleg azonban kedvezményt is intézményesített a jogalkotó, hogy a megemelkedett tőkekövetelmény ne bátortalanítsa el a vállalkozásba kezdeni szándékozó feleket.

A Ptk. ennek érdekében a következőket mondja ki – mutatott rá dr. Korim Balázs.

Ha társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Mindez tehát azt jelenti, hogy lehetőség van minimális összegű pénzbefektetéssel egy korlátolt felelősségű társaság megalapítására azzal, hogy tulajdonképpen a törzstőke feltöltésére a vállalkozás nyereségéből kerülhet sor.

Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Természetesen teljes kockázatmentességet így sem kínál a jogalkotó, hiszen a hitelezők érdekeinek védelme által vezérelve lefektette, hogy a fenti esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Így tehát, amennyiben a törzstőke egészében nem került befizetésre, s még a nyereség útján sem került „feltöltésre" a szükséges összeg, az érintett tagok a különbözet erejéig felelnek az esetleges meg nem fizetett tartozásokért.

Mindazonáltal jelentős kedvezményként jelenik ez meg a vállalkozások tagjai számára, hiszen nincsenek rákényszerítve a több millió forintos tőke azonnali szolgáltatására – hangsúlyozta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A cégalapítás költségei

Az illetéktörvény 2017. évi módosítása értelmében, 2017. március 16. napjától egyebek mellett a korlátolt felelősségű társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes. Ily módon tehát látható, hogy a korábban fennálló, egyéb költségekhez képest figyelemreméltó nagyságú illetéket is eltörölte a jogalkotó.

Mindemellett pedig a közzétételi költségtérítés kapcsán a vonatkozó 22/2006 (V.18.) számú IM rendelet 2017. március 28. napjától akként rendelkezik, hogy egyszerűsített cégeljárás esetében, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és az egyéni cég esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.

Látható tehát, hogy a vállalkozásalapítás könnyítése szempontjából a jogalkotó több lépést tett az elmúlt években, ily módon is ösztönözve a vállalkozási kedvet – összegezte végezetül dr. Korim Balázs.