D.A.S. JogSzerviz: ki felel az elszabadult állat okozta kárért?

A jogszabály rögzíti, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint állattartónak az állat tulajdonosa, illetve az tekinthető, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. Mentesül a felelősség alól az állattartó, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, például ha mindent megtett annak érdekében, hogy az állat ne tudjon kiszökni a kapun keresztül – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak az állattartásra, melyek mind az állatok, mind az emberek védelmét szolgálják. Ilyenek például a szabálysértési törvényben rögzített előírások is.

Ezek alapján szabálysértésnek minősül, ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, vagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja.

Ezen biztonsági előírások ellenére is előfordul azonban, hogy egy-egy utcára kiszökő kutya kiszalad egy autó elé, ezáltal súlyos anyagi kárt és akár személyi sérülést is okozva.

Három esetet különít el a Polgári törvénykönyv

Felmerül a kérdés azonban, hogy kinek a felelőssége ilyenkor az okozott károk megtérítése és mit kell a károsultnak tennie? A 2013. évi V. Polgári törvénykönyv az állatok károkozása kapcsán három esetet különít el. A veszélyes és nem veszélyes állatok által okozott károkért fennálló felelősséget, valamint a vadászható állat által okozott károkért fennálló felelősséget.

A jogszabály rögzíti, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint állattartónak az állat tulajdonosa, illetve az tekinthető, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

Mentesül a felelősség alól az állattartó, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, például ha mindent megtett annak érdekében, hogy az állat ne tudjon kiszökni a kapun keresztül.

Veszélyes állattartás

A D.A.S. JogSzerviz szakértője elmondta: veszélyes állattartás kapcsán a jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy a veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az állat által okozott károkért.

Ez pedig azt jelenti, hogy akkor mentesül a kártérítési felelősség alól a veszélyes állat tartója, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenysége körén kívül esik.

A jogalkalmazási gyakorlatban „külső oknak" nevezett tényálláskörök, a vis maior események, a károsultnak, illetőleg harmadik személynek vagy állatnak az elháríthatatlan magatartása.

Forrás: Thinkstock

A fentiekben felvázolt esethez hasonló bekövetkezése esetén nagyon fontos, hogy a károsult gyűjtsön össze minden bizonyítékot, mivel a polgári jog szabályai alapján a kár jogalapjára és összegszerűségére vonatkozóan mindig a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyenkor érdemes a helyszínen jelen lévő tanúk elérhetőségét felírni, nyilatkozatukról jegyzőkönyvet készíteni.

Ajánlott fényképes felvételekkel rögzíteni a káresemény során bekövetkező állapotokat, mivel utólag mindig nehezebb rekonstruálni az eseményt bizonyítékok hiányában.

Felelősség a vadászható állat okozta kárért

A vadászható állat által okozott károk kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy az állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt.

Abban az esetben pedig, ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A vadászatra jogosult akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Ez azt jelenti, hogy az állat által okozott károk kapcsán is a veszélyes üzemi felelősség szabályai érvényesülnek. Itt azonban fontos kiemelni, hogy a polgári jogi követelések általános 5 éves elévülési ideje helyett, a vadászható állat által okozott károkból eredő követelések 3 év alatt évülnek el, tehát a károkozástól számított 3 éven belül érvényesíthetők – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.