Kiemelt jelentőségű ügyben nyert jogerősen az állam Budaörs ellen

2017.10.12. 16:59

Bár az ellenzéki média igyekszik kiforgatni a kiemelt jelentőségű ügy jogi tényeit, a Fővárosi Ítélőtábla keddi jogerős döntése alapján a bíróság Budaörs keresetét teljes mértékben elutasította, és kimondta: teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A Magyar Államot képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje, dr. Lovas András az Origónak elmondta: bizakodva várják a kúriai eljárást.

Emlékezetes, hogy 2017 júniusában az ellenzéki magyar sajtót bejárta a hír, hogy az ország egyik leggazdagabb települése pert nyert a Magyar Állammal szemben a Fővárosi Törvényszéken. A Magyar Államnak, mint alperesnek 765 millió forintot kellett volna Budaörsnek visszafizetnie, amelyet a központi költségvetés szolidaritási hozzájárulás jogcímén tőle 2017 első felében beszedett.

Wittinghof Tamás, korábbi SZDSZ-es, jelenleg független polgármester nem véletlenül örült a győzelemnek. Budaörs esetében ugyanis ezen a jogcímen 2017-ben összességében 2,1 milliárd forint befizetésére számított az államkassza, míg országosan 2017-ben 26,5 milliárdot, 2018-ban pedig 39 milliárd forintot tervezett beszedni a költségvetési törvény alapján a Magyar Államkincstár.

Ráadásul azért is kiemelkedő jelentőségű volt a polgári peres eljárás, mivel ebben az ügyben az állam jogalkotással okozott kártérítési felelősségéről szólt a jogvita, amely ráadásul első alkalommal mérettetett meg az új, 2014-ben hatályba lépett Ptk. kártérítési klauzulája alapján elbírálandó káresemény kapcsán.

Súlyos hibákban szenvedett az elsőfokú döntés

A Magyar Állam fellebbezését követően ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla a héten kiemelt jelentőségű jogerős döntést hozott. A döntésről dr. Lovas András, a Magyar Államot képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje az Origó megkeresésére a következőket közölte.

A Fővárosi Ítélőtábla még írásba nem foglalt, de a tárgyaláson kihirdetett jogerős döntése alapján a bíróság Budaörs keresetét teljes mértékben elutasította, azaz megváltoztatta az elsőfokú döntést, továbbá perköltség viselésére kötelezte az önkormányzatot. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelte, hogy az elsőfokú döntés súlyos eljárási és érdemi hibákban szenvedett, amelyek alapján az alperesi fellebbezés alapos volt.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszéken eljáró bíró hibásan értelmezte a költségvetési törvényt, ugyanakkor az állam jogalkotással okozott kártérítési felelősségéről is kiemelt jelentőségű döntést hozott. A Magyar Állam jogi képviselői által védekezésükben hangoztatott és a jogalkotót megillető úgynevezett funkcionális immunitás meglétét ugyanis a bíróság az új Ptk. alkalmazása kapcsán a régi Ptk.-ra alapított ügyek során kialakított töretlen bírói gyakorlattal szemben első alkalommal elvetetette.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A Magyar Állam ugyanakkor mégis pernyertes lett, mert – amint az alperesi képviselők másodlagosan hangsúlyozták – Budaörs nem tudta azt a tényt bizonyítani, hogy az állam jogalkotása jogellenes lett volna. Ezt ugyanis kizárólag az adott jogalkotási tevékenység, azaz a szolidaritási hozzájárulás jogintézményének törvénybe foglalása kapcsán meghozott Alkotmánybíróság általi megsemmisítését kimondó AB-határozattal tudta volna sikerrel megtenni. Ilyen AB-határozat ugyanakkor nem állt rendelkezésre.

Budaörs ugyanakkor tegnap már bejelentette, hogy a Kúrián felülvizsgálati eljárást kezdeményez a jogerős ítélet ellen. Dr. Lovas András közölte, hogy bizakodva várják a kúriai eljárást, ugyanakkor a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda is kíváncsian várja a Kúria véleményét az úgynevezett funkcionális immunitás kérdésében.

Precedens értékű döntés

A jogerős ítélet után a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki, miszerint precedens értékű döntést hozott a Fővárosi Ítélőtábla azzal, hogy kimondta: teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással tehát semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat.

Az elmúlt években a hazai önkormányzati rendszer feladatellátásának köre és finanszírozási eszközei is átalakultak. Az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése, valamint az oktatás színvonalának további emelése érdekében az állam átvette az iskolák fenntartási, működtetési feladatait. A települések közötti szolidaritás jegyében az átlagosnál lényegesen jobb jövedelmi helyzetű és gazdasági teherbíró képességű önkormányzatok a szolidaritási hozzájáruláson keresztül járulnak hozzá ezen közfeladat ellátásához. Budaörs azonban nem értett egyet a szabályozással, így pert indított a Magyar Állam ellen.

A most született bírósági döntés ugyanakkor véglegesen megerősíti, hogy a szolidaritási hozzájárulás fizetésének elve összhangban van az állami és önkormányzati feladatellátás átrendeződésével – áll a közleményben.