Lefoglalhatják az autót, ha a vevő nem néz bele a hitelbiztosítéki nyilvántartásba

Budapest, 2011. november 4. Piros plakett egy autó rendszámtábláján Budapesten. A fővárosban a főpolgármester által elrendelt szmogriadó miatti korlátozások 2011. november 5-én reggel 6 órakor lépnek életbe. A fekete és a piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek a riasztási fokozat visszavonásáig nem közlekedhetnek. MTI Fotó: Marjai János

Mintegy harmadával, összesen több mint 300 ezerre emelkedett a hitelbiztosítéki nyilvántartásban rögzített bejegyzések száma 2017-ben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint. A nyilvántartásba mindenkinek feltétlenül érdemes betekintenie, aki használt autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárol, mert innen tudhatja meg, terheli-e az adott vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog. Ha a vevő a vásárlás előtt ezt elmulasztja, akár le is foglalhatják, majd elárverezhetik a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat, ami ellen később már semmit sem tehet.

Évről évre jelentős ütemben bővül a 2014-ben, az új Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás (HBNY), és mára olyan átfogó adatbázissá vált, amelybe mindenkinek érdemes betekintenie, mielőtt nagyobb értékű ingóságot vásárol.

A nyilvántartás sok százezer ingósággal – például gépjárművel, gépekkel, gépsorokkal és egyéb azonosítható vagyontárgyakkal – kapcsolatban tartalmazza azt, hogy az adott dolgon (de akár jogon vagy követelésen) fennáll-e valakinek zálogjoga, illetve hogy érinti-e lízing, tulajdonjog-fenntartással történő eladás vagy faktorálás.

Fontos, hogy a nyilvántartás nem tartalmazza az ingatlanon és a lajstromozott vagyontárgyakon fennálló jogokat, követeléseket (például: repülők, hajók).

A HBNY-be minden olyan cégnek vagy magánszemélynek kötelező regisztrálnia, aki ilyen ingóságot lízingel, elzálogosít vagy oly módon ad el, illetve szerez meg, hogy azon az eladónak a tulajdonjoga fennmarad. Ebbe a körbe tartozik például egy részletre vásárolt gépjármű is, amellyel kapcsolatban az eladó a vételár kifizetéséig tulajdonjog-fenntartással él.

Ennek biztosítékaként jegyzik be a nyilatkozatot a nyilvántartásba, amelyhez mindkét félnek – az eladónak és a vevőnek – egyaránt be kell regisztrálnia a rendszerbe, illetve a jogosultnak nyilatkozatot is kell tennie.

A regisztráció kizárólag közjegyzőnél tehető meg

Mivel a jogügylet feltétele, hogy az ingóság bekerüljön a nyilvántartásba, addig a vásárló nem fogja megkapni a kívánt vagyontárgyat, míg be nem regisztrált a rendszerbe. E regisztráció kizárólag közjegyzőnél tehető meg.

Ha valaki autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárolna – különösen akkor, ha ezt egy online piactéren teszi –, mindenképpen megéri betekintenie a nyilvántartásba, ahonnan megtudhatja, hogy az adott vagyontárgy terhelt-e zálogjoggal vagy más joggal. Gépjármű esetén rákereshet például a gépjármű alvázszámára is.

Forrás: MTI/Marjai János

Ha a vevő nem tekint be a HBNY-be, és zálogjoggal terhelten szerez tulajdont, a korábbi tulajdonos tartozása fejében a járművet a bírósági végrehajtó akár le is foglalhatja, majd elárverezheti.

Ez ellen az újdonsült tulajdonos semmit sem tehet, nem hivatkozhat jóhiszeműségre sem, hiszen a nyilvántartásba való betekintéssel tudomást szerezhetett volna arról, hogy a gépjármű nem a vele szerződő fél tulajdonában áll – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám.

Százezres adatbázisban kereshetjük, terhelt-e a kocsi, amit megvennénk

A MOKK elnöke szerint a HBNY használatának az ingóságok vásárlása estén ugyanolyan automatizmussá kellene válnia az emberek és cégek körében, mint egy ingatlan vásárlásánál a tulajdoni lap lekérésének.

A nyilvántartásba való betekintés ráadásul nem kerül semmibe, az bárki számára az interneten, ingyenesen elérhető, az adatok néhány perc alatt lekérhetők. Ezzel havonta 25-26 ezer ember él is, ennyi keresést végeznek a MOKK rendszerén keresztül.