Ki a felelős az épületről lehulló tárgyakért?

adománygyűjtés, Megyaszó, Ökumenikus Segélyszervezet, viharkár
Megyaszó, 2017. július 11. Megrongálódott háztető javításán dolgoznak a jégveréstől sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Megyaszón 2017. július 11-én. A településre megérkezett az első építőanyag-szállítmány az Ökumenikus Segélyszervezet jótékonysági akciója keretében. MTI Fotó: Vajda János
Vágólapra másolva!
A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával, vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: gyakran hallani a hírekben, hogy egy-egy rosszabb állapotban lévő társasház homlokzatáról lehulló stukkó összetört egy autót, vagy esetleg súlyos személyi sérülést okozott. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ki a felelős ezért a kárért és hogyan lehet érvényesíteni az ilyen károkat?

A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.

Mentesül azonban a tulajdonos, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.

A bírói gyakorlat tanulságai

A bírói gyakorlat alapján az épületkárért való felelősség körébe tartozik az épület részének tekinthető minden olyan tárgy által okozott kár, amely az építménnyel tartósan vagy más módon egyesítésre került.

Nem tartozik tehát ebbe a körbe az épülettel nem egyesített díszítés, a közös használatú helységekben, például lépcsőházban, folyosón elhelyezett bármilyen tárgy hiányosságából, lehullásából keletkezett kár.

A fentiek mellett a bíróság egy konkrét ügy kapcsán az épületkár fogalmi körébe vonta például a hó eltakarítást is. Eszerint az épület tulajdonosának felelősségi körébe nemcsak az építési szabályok betartásának az elmulasztása, hanem karbantartási - ezen belül hó eltakarítási, veszély-megelőzési kötelezettségeinek az elmulasztása is szolgál.

A karbantartási kötelezettség körében elvárható az épület tulajdonosától a tető hófogóráccsal való ellátása – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Egy másik esetköre az épületről lehulló tárgyak által történő károkozásnak az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kár. Ebben az esetben a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával együtt egyetemleges felelősség terheli.

Ezek a szabályok azonban nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a konkrét károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

Amikor kidobnak valamit egy lakásból

Az említettek mellett a jogi szabályozás kitér arra az esetre is, amikor valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okoznak kárt. Ebben az esetben a kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.

Abban az esetben, ha a károkozó konkrét személyét a bérlő vagy a használó megnevezi, kezesként felel a károkért, ami azt jelenti, hogy akkor lesz köteles megtéríteni az okozott kárt, ha a konkrét károkozóval szemben az nem érvényesíthető. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.

Forrás: MTI/Vajda János

Amennyiben valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okoznak kárt a károsulttal szemben, az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. Közös használatra szolgáló helyiségnek minősül például a mosókonyha, a lépcsőház, a folyosó, vagy a padlástér.

Abban az esetben, ha a fentiekben meghatározott módokon bármely vagyontárgyunkban kár keletkezik, a bizonyíthatóság érdekében nagyon fontos, hogy dokumentáljuk azt. Erre megfelelő eszközként szolgálnak a fényképfelvételek.

Amennyiben esetleg tanúk is jelen voltak a káresemény helyszínén mindenképpen érdemes a nevüket és elérhetőségüket felírni, valamint az esetről írásos feljegyzést, jegyzőkönyvet készíteni.

Ezekre elsősorban azért van szükség, hogy amennyiben az épület tulajdonosa, vagy a kárért felelős egyéb személy vitatja a felelősségét, bizonyítani tudjuk a kártérítési követelésünk jogalapját – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.