Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Dr. Gombolai Éva kifejtette: banki szolgáltatások igénybe vétele során az ügyfelek által megadott, vagy a banknál más módon kezelt személyes adatok egyúttal banktitoknak vagy értékpapírtitoknak is minősülnek. A banktitkot és az értékpapírtitkot a törvény kiemelten védi.
Abban az esetben, amikor a bank – például a törlesztő-részletek fizetésének elmaradása miatt – felmondja a hitelszerződést, a követelés behajtását sok esetben átengedi egy követeléskezelő cégnek.
A követelés átengedése úgynevezett engedményezéssel történik, melynek eredményeként a követeléskezelő cég az adós hiteltartozásának összegével és más, a hitelszerződéssel összefüggő, egyben banktitoknak minősülő adathoz jut hozzá.
A Fővárosi Ítélőtábla elvi döntése
Ahogyan arra a Fővárosi Ítélőtábla egyik elvi döntése rámutatott, a banktitoknak minősülő információk harmadik személyekkel szemben egyben a bank ügyfelének magántitkát is képezik – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Az talán egyértelmű, hogy a hiteltartozás összege magántitok, fontos azonban, hogy a bíróság döntése szerint már önmagában az a tény, hogy valakinek hiteltartozása van, ezen felül a visszafizetés, illetőleg vissza nem fizetés részletei is mind-mind ebbe a körbe tartoznak.
A személyes adat, banktitok és magántitok kezelése komoly körültekintést és a vonatkozó jogszabályok betartását igényli. A felhasználás, harmadik személy részére történő közlés az érintett beleegyezésén vagy jogszabály felhatalmazásán alapulhat.
Ez közelebbről azt jelenti, hogy mindenki maga döntheti el, hogy kinek hozza a tudomására a hiteltartozását, vagy azt, hogy annak visszafizetésével gondjai vannak. Az érintettől származó felhatalmazás hiányában csak jogszabály rendelkezése alapján kezelhető és hozható harmadik személy tudomására ilyen információ.
Amit semmi esetben nem tehet egy behajtó cég
Ennek a jelentősége pedig abban áll, hogy amikor a behajtó cégek levélben, telefonon vagy más módon felveszik valakivel a kapcsolatot valakivel az összeg behajtása érdekében, olyan eljárást kell tanúsítaniuk, melynek keretében az adóson kívüli harmadik személyek irányába bank- és magántitkot nem közölhetnek.
Az ezzel ellentétes magatartás sértheti a magántitokhoz való jogot, a bíróság pedig méltányolható érdeknek tekinti, hogy egy banki tartozásról, annak engedményezéséről, illetőleg a behajtás tényéről, még a közeli hozzátartozók se szerezzenek tudomást, az titokban maradhasson.
Amennyiben ilyen jogsértés történik, személyiségi jogsérelemre alapított sérelemdíj (nevesítve a magántitokhoz és a személyes adatokhoz fűződő jog sérelme miatti sérelemdíj) érvényesíthető, ennek azonban alapvető feltétele, hogy a jogsértő magatartást bizonyítani kell.
A sérelemdíj összegét a bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelését követően határozzák meg.
Amennyiben például a követeléskezelő cég munkatársa fenyegető hangnemben, az adós tudta és hozzájárulása nélkül az idős szülőknél jelenik meg a behajtás sikere érdekében, az eljárás a magántitok sérelmét is megvalósíthatja, így jogi következményekkel járhat – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.
