KRS: mégis felel a bt. beltagja a társaságtól behajthatatlan adótartozásért?

Az Alkotmánybíróság egy nemrég közzétett határozatában kimondta, hogy alkotmányos követelmény, hogy a betéti társaság egykori beltagjának, mint mögöttes kötelezettnek is biztosítani kell az alapeljárásban való részvételt és az ott meghozott határozatok elleni jogorvoslati jogot, ha felmerülhet a mögöttes felelőssége – hívta fel az Origó figyelmét a KRS Ügyvédi Iroda.

Az alapul szolgáló ügyben a betéti társasággal szemben az adóhatóság adókülönbözetet és adóbírságot állapított meg.

Az adótartozás a cégtől azonban nem volt behajtható, ezért az egykori beltagot a mögöttes helytállási kötelezettség elve (azaz azon szabályra tekintettel, mely szerint egy betéti társaság beltagja teljes vagyonával köteles helytállni valamennyi olyan tartozásért, amit a társaság nem tud megfizetni) alapján kötelezték az adótartozás megfizetésére.

A korábbi beltag az adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be.
Kérelmét arra alapozta, hogy csak a végrehajtási eljárás során szerzett tudomást arról, hogy a céggel szemben adókötelezettség került megállapításra, így a védekezés, a nyilatkozattétel és az észrevételezés lehetősége, valamint jogorvoslati joga nem volt biztosítva az eljárás során.

Az elsőfokú bíróság helyt adott az indítványozó keresetének. A Kúria azonban az elsőfokú ítéletet megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte.

Az alkotmánybírósági panasz

Az indítványozó a Kúria ítélete ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Indítványában a nyilatkozattételhez és a jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő jogának az adóeljárásban való sérelmére hivatkozott.

Az Alkotmánybíróság az indítványozó jogorvoslathoz való jogának – mint alapjognak – sérelme miatt megsemmisítette a Kúria ítéletét.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Döntésében rámutatott arra, hogy alkotmányos követelmény, hogy a mögöttesen felelős személynek, így a bt. beltagjának, kkt. tagjának lehetőséget kell adni arra, hogy az adótartozás jogalapját és összegszerűségét mind az alapeljárásban, mind a bírósági felülvizsgálati szakaszban vitathassa.

Tekintettel arra, hogy az indítványozónak e jogok gyakorlására nem nyílt lehetősége, a Kúria ítéletét megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság határozatából kitűnik, hogy még a beltagok mögöttes helytállási kötelezettségéhez hasonló alapvetésként kezelt tárgykörökben is kialakítható eredményes védekezés, többek között alkotmányos jogokra történő hivatkozással – hangsúlyozta végezetül a KRS Ügyvédi Iroda.