Sárhegyi: a túlélő házastárs törvényes öröklése

2017.11.24. 15:37


Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése az öröklési jog területét, azon belül is a túlélő házastárs törvényes öröklésére vonatkozó szabályokat is átalakította – hívta fel az Origó figyelmét a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon - mutatott rá dr. Szabó Zsófia, aki e megváltozott jogi környezetet járja körül.

A társadalmi viszonyok tekintetében megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedek során bekövetkező változások hatására megnövekedett a magántulajdon szerepe, egyre gyakrabban végződnek válással a házasságok, ezen felül sok esetben előfordul az az érdekkonfliktusokat eredményező helyzet is, hogy az örökhagyó gyermekei nem állnak vérszerinti rokonságban az özveggyel – fejtette ki elöljáróban a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Tekintettel arra, hogy az új Ptk. az öröklési jog területén jelentősen átalakította a már megszokott normarendszert, érdemes áttekinteni ezeket az új szabályokat.

A korábbi és a jelenlegi szabályozás

Míg a korábbi öröklési rendben a túlélő házastárs az egész hagyatékon haszonélvezeti jogot szerzett, addig az új Ptk. e jogon szűkített és a holtig tartó haszonélvezetet a túlélő házastárs számára ,,csak" az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítja.

A haszonélvezeti jogon felül a túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész is megilleti, amelynek értelmében a túlélő házastárs is úgynevezett állagörökössé válik a leszármazók mellett.

Egy életszerű példán keresztül szemléltetve tehát, ha az örökhagyónak a túlélő házastárs mellett van két gyermeke is, akkor a hagyatékot 3 részre fogják osztani, amiből 1/3 rész jár külön-külön a két gyermeknek, valamint 1/3 rész a túlélő házastársnak is egyaránt.

A fenti bekezdésben rögzítettek miatt dr. Szabó Zsófia miatt fontos, hogy a holtig tartó haszonélvezet vonatkozásában a haszonélvezeti jog általános szabályairól is ejtsünk néhány szót.

A haszonélvezeti jog általános szabályai

A Ptk. alapján a haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti, és amely jog a dolog tulajdonosának személyében bekövetkezett változástól függetlenül is fennmarad.

Lényeges szabály továbbá, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenérték fejében csupán akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára vagy hasznosítására nem tart igényt.

Amennyiben tehát a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott és haszonélvezeti joggal terhelt lakást jövedelemszerzési céllal bérbe kívánja adni, elsőként fel kell ajánlania azt azonos feltételek mellett a lakás tulajdonosának. Amennyiben a lakás tulajdonosa nem él a bérlési lehetőséggel, úgy a túlélő házastárs jogosult a lakás bérbeadására és az abból befolyó bérleti díj is a haszonélvezőt illeti meg.

A túlélő házastárs öröklése

A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a túlélő házastárs öröklésére vonatkozó szabályokhoz visszatérve, az új Ptk. a korlátozott haszonélvezeti joggal mindenekelőtt azt kívánja biztosítani a túlélő házastárs számára, hogy az örökhagyó halála után is a megszokott környezetében maradhasson, ezen felül a korábbi szabályozással ellentétben nem engedi meg, hogy leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását vagy a házastárssal szembeni megváltását igényelhessék.

Ezzel szemben a törvény alapján az özvegy időbeli korlát nélkül bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A megváltásra kerülő vagyonból a túlélő házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

Alapvető módosítás, hogy a túlélő házastárs új házasságkötése nem szünteti meg a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Az új Ptk. értelmében így a haszonélvezeti jog elveszti tartási rendeltetését, valamint azt az erkölcsi felfogást is, miszerint a túlélő házastársnak választania kell e jog megtartása és a házasságkötés között.

dr. Szabó Zsófia, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda

Mindezek mellett az új Polgári Törvénykönyv lényegesen változtat a túlélő házastárs és a szülők törvényes öröklési jogi helyzetén. A módosított szabályok értelmében ugyanis leszármazók hiányában a túlélő házastárs az 1959-es Ptk.-val ellentétben nem az egész hagyatékot, hanem az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat örököli.

A hagyaték többi része tekintetében, leszármazók hiányában a túlélő házastárs nem egyedül lesz állagörökös, ugyanis a hagyaték örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat meghaladó részének csak a felét fogja örökölni, a másik felét pedig az örökhagyó szülei örökölik fejenként egyenlő arányban.

Az új Ptk.-hoz fűzött Kommentár e rendelkezés kapcsán kifejti, hogy a legfontosabb megfontolás ebben a tekintetben az, hogy az örökhagyó idős szülője támogatóját, adott esetben eltartóját is elveszíti gyermeke halálával. Ennek megfelelően a szülő az örökrészét haszonélvezeti jog nélkül kapja meg, a túlélő házastársnak tehát nincs haszonélvezeti joga szülőket megillető törvényes örökrészen.

A fentiek értelmében fontos szabály, hogy a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.

Összességében, az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon. Az új Ptk. értelmében ugyanis a túlélő házastárs már nem a teljes hagyatéki vagyonra kiterjedő haszonélvezeti jogot örököl, ugyanakkor a módosított szabályok értelmében a törvény, leszármazók mellett, a haszonélvezeti jogon felül egy gyermekrészt is biztosít az özvegy számára a hagyaték többi részéből.

Dr. Szabó Zsófia végezetül megjegyezte: az özvegyi haszonélvezeti jog felülvizsgálatakor a jogalkotó számára fontos mérlegelendő szempont volt az is, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erősen csökkent értékű hitelbiztosítékot képez.