Indul a „Startup- és Angyal-lajstrom"

arrow begin brown business cartoon casual chart colorful computer concept creativity diagram doodle drawing entrepreneur filter filtered graph hand holding idea illustration light lightbulb male man many men new pc pen person point retro rocket screen ske
45663140 - young man pointing at startup concept over a tablet computer ötlet
Vágólapra másolva!
A magyar kormány 2017. november 9-én elfogadta és kihirdette 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendeletet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól (továbbiakban Rendelet) – értesült az Origó az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértőjétől. Dr. György Ádám rámutatott: a Rendelet 2017. december 9-én lép hatályba, azaz a korai fázisú vállalkozások (továbbiakban startup) és korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások (továbbiakban: angyal befektetők) e naptól kezdve kérhetik hatósági eljárás keretében a nyilvántartásba vételi kérelmüket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH).
Vágólapra másolva!

A Magyar Kormány a magyar startup ökoszisztémának felpezsdülését innovációs politikájával és társasági adókedvezménnyel támogatja – fejtette ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Az 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (Innovációs törvény) 3. § 6. pontja értelmében az innováció azt jelenti, hogy: gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv) 7. § 1. bekezdés m) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban (startup) szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint.

A Tao. tv. átal biztosított kedvezményt az angyal befektető csak akkor veheti igényben, ha az Angyal-lajstromba nyilvántartásba vették és olyan startup cégben szerzett részesedést vagy emelt tőkét, amelyet szintén nyilvántartásba vettek a Startup-lajstromba. Az a kérelmező is jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtani, amelynél legkorábban 2017. január 1-jén fennállnak a Rendelet 2-3. és 6. §-ban meghatározott feltételek.

A Startup-lajstrom

Dr. György Ádám kiemelte: az a jogi személy kérheti a Startup-lajstromba való felvételét,

a) amelyet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának napját megelőző három naptári éven belül alapítottak,

b) amelynek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója szerinti éves nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot,

c) amelynél a kérelem benyújtását megelőző üzleti évi beszámolója szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma [Tao. tv. 4. § 16/a. pont] legalább 2, legfeljebb 20 fő,

d) amelyben kockázati tőkealap-kezelő befektetést nem eszközölt (2014. évi XVI. törvény),

e) amely nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban,

Forrás: 123rf

f) amelynek a tevékenysége az Innovációs törvény 3. § 6. pontja szerinti innováció feltételeinek megfelel, valamint

g) amelynek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.

Az Angyal-lajstrom

Az a jogi személy kérheti az Angyal-lajstromba való felvételét,

a) amelynek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása,

b) amely a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben megjelöli, hogy milyen gazdasági ágazatba szándékozik befektetni, kivéve halászati és akvakultúra ágazatban, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatban, és a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatban.

c) amely olyan korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem az angyal befektető, sem a jogelődje vagy a befektető (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja.

Nyilvántartásba vételi kérelem és eljárás

A Hivatalhoz elektronikus vagy papír alapon benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, székhelyét, a kapcsolattartást lehetővé tevő adatait, adószámát, cégjegyzékszámát, továbbá arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az Startup- vagy Angyal-lajstromba kívánja-e magát regisztráltatni – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A startup cégnek nyilatkozni kell arról, hogy nem végez tevékenységet a halászati és akvakultúra ágazatban, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatban, és a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatban, valamint szintén nem végez szállítási, kereskedelemi ágazatban és ingatlan ügyelteket.

A Hivatal megvizsgálja a kérelmeket abból szempontból, hogy azok tartalmazzák-e az Startup- vagy Angyal-lajstromba vétel alaki feltételeit, valamint a startup cégnek ez előző pontban írt nyilatkozatait. Esetleges hiányok megállapítása esetén a Hivatal 8 napon belül történő hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, egyébként 10 napon belül a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.

További kötelezettségek és nyilvántartásból való törlés

A startup cégnek a Rendelet értelmében nincsenek további kötelezettségei, a Startup lajstromból csak kérelem alapján lehet törölni. Álláspontunk szerint amennyiben a Startup cég a tiltott ágazatokban tevékenységet kezd meg, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a Startup-lajstromból hivatalból történő törlésének kellene, hogy helye legyen.

Az angyal befektetők vonatkozásában viszont a Rendelet előírja, hogy nyilvántartásba vételt követően minden év február 15-éig – a nyilvántartás időtartama alatt – a Rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot meg kell küldenie a Hivatal részére.

Ezen nyilatkozat, lényegében azonos a nyilvántartásba-vételi kérelmével, annyi többlettel, hogy nyilatkozni kell még arról, hogy az angyal befektető részesedést szerzett-e legalább egy a Startup-lajstromban szereplő startup cégben. Amennyiben ezen újbóli nyilatkozatot elmulasztja, az az Angyal-lajstromból történő hivatalból való törlését vonja maga után.

Csak előnyök?

Dr. György Ádám szerint első ránézésre a startup cégek oldaláról a Startup-lajstrom csak előnyökkel járhat, hiszen a Rendelet nem korlátozza az angyal befektetők számát avagy részesedés szerzésének mértékét.

Azonban bár vonzó lehet az üzletrész vételárának háromszorosát elérő adókedvezmény, így egyben a növekvő befektetési kedv, mindegy egyes befektetés esetén jogi és üzleti due diligence javasolt, amely költségeket vonz magával. Továbbá nem beszélve a szerződéses klauzulákról, amelyekkel az angyal befektetők a startup cég kezét akarják majd megkötni.

Az angyal befektetők oldaláról adójogi jogszabályok szigorú szankciókat írnak elő arra az esetre, ha a startup cégben szerzett részesedés idő előtt eladásra kerül, ekkor a részesedésének megszerzésére tekintettel figyelembe vett adóalap-kedvezmény kétszeresével kell növelnie adóalapját annak, aki a szerzést követő három adóéven belül bármely jogcímen kivezeti részesedéseit a könyveiből.

Vélemény

A Tao törvány által adott felhatalmazás alapján, úgy tűnik, hogy a Magyar Kormány különös hangsúlyt fektet a K + F –re annak érdekében, hogy a magyar startup ökoszisztéma és befektetési kultúra minél jobban működjön.

Üdvözlendő, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára a jogalkotó és kormányzat nem csupán egy regisztrációs hatóságként gondol, hanem mindinkább próbálja egy független „facilitátor" szerepkörrel is felruházni, amely összeköti a startup cégeket és befektetőket.

Ennek egyik jeles példájává válhat ez az újonnan létrejövő Startup- és Angyal-lajstrom – összegezte végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők ügyvédje.