D.A.S. JogSzerviz: fontos Ab-döntés a kábítószerekről

2018.01.22. 19:16

A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-birtoklása bűncselekmények kapcsán kellett a közelmúltban az Alkotmánybíróságnak (Ab) különböző bírói megkereséses nyomán állást foglalnia egy fontos kérdésben – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A taláros testület többségi döntésének jelentősége, hogy hatályban maradt a nem nevesített kábítószerek mennyiségének meghatározására szolgáló büntetőjogi szabály.

Dr. Vágány Tamás kifejtette: a kábítószerek előállítása, kereskedelme, birtoklása régre visszanyúlóan a figyelem középpontjában áll. A hazai szabályozás jelenleg a teljes tilalom és a széles körű kriminalizáció pártján áll.

A büntetőjogi szabályozás több olyan magatartási formát is nevesít, amelyet üldözendőnek minősít. A hatályos szabályok különbséget tesznek az elkövetés súlyában egyebek mellett az alapján is, hogy az elkövetőnél milyen mennyiségű kábítószert találnak a hatóságok. A mennyiség meghatározása azonban nem minden esetben határozható meg egyértelműen.

A taláros testület és a felvetett kérdés

A kábítószer kereskedelem és a kábítószer birtoklása bűncselekmények kapcsán kellett a közelmúltban az Alkotmánybíróságnak különböző bírói megkereséses nyomán állást foglalnia egy fontos kérdésben.

A hatályos Btk. nevesít több mint három tucat kábítószert, amelyekkel a leggyakrabban találkoznak a hatóságok. Ezek hatóanyag tartalmára, így mennyiségére vonatkozóan a Btk. objektív szabályokat tartalmaz.

A megkereső bíróságok arra hívták fel az Ab figyelmét, hogy a büntető törvénykönyvben külön nem nevesített kábítószerek mennyiségének meghatározására előírt törvényi fogalom nem egyértelmű, a hatóanyag meghatározása nem objektív.

A támadott jogszabályi rendelkezés pontatlan meghatározásának következménye, hogy a „hozzá nem szokott fogyasztó" és „az átlagos hatásos adag" fogalmak tartalmát a jogalkalmazó jelenleg orvos szakértő kirendelésével határozhatja meg, ez viszont a hatalommegosztás elvét sérti.

Az indítványozó bírák kifejtették, hogy maguk a szakértők a szakvéleményükben utaltak arra, hogy – konkrét ajánlás, módszertani útmutató hiányában – az említett fogalmak meghatározásakor különböző weboldalakon a fogyasztók által megosztott információkat értékelve készítik el szakvéleményüket.

Az indítványozó bírák érvelése szerint ez a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az Ab nem értett egyet a bírói indítványokkal

Az Ab a bírói indítványokkal nem értett egyet. Okfejtése szerint a jogalkotó a támadott jogszabályban egy olyan absztrakt mércét alkotott, amelynek célja, hogy a különböző típusú és összetételű kábítószerek mindegyike esetén általánosan alkalmazható legyen.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Megfigyelhető nemzetközi tendencia ugyanis, hogy nagyon könnyen és gyorsan előállíthatóak olyan kábító hatású anyagok, amelyek a már kábítószernek minősülő anyagok kémiai összetételének megváltoztatása okán jogilag nem osztják az adott kábítószer sorsát, mégis hatásukban az eredeti szerhez nagyon hasonló hatást váltanak ki.

Az Ab úgy látta, hogy a jogállamiság alkotmányos elvéből nem következik, hogy kizárólag a részletekre kiterjedő szabályozási mód felel meg az egyértelműség követelményének. Sokszor éppen az általános jellegű – és nem a részletező – szabályozás segíti elő a jogbiztonságot.

Az Ab többségi döntése nyomán tehát hatályban maradt a nem nevesített kábítószerek mennyiségének meghatározására szolgáló büntetőjogi szabály. Az AB döntésével mindössze egy alkotmánybíró nem értett egyet – mondta végezetül dr. Vágány Tamás.