SBGK: jogszabályváltozások a használati minták oltalmában (1. rész)

2018.01.25. 19:15

A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat 2018. január elsején lépett hatályba. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes, átfogó írásban elemzi a legfontosabb jogi tudnivalókat és összefoglalja a jelentősebb változásokat, amelyeket a törvénymódosítás vezetett be a használati minták oltalmával kapcsolatban. Most az első részt olvashatják.

A szellemi alkotások védelmére számos lehetőség áll rendelkezésre a hazai és nemzetközi gazdasági szereplők és magánszemélyek számára. A műszaki fejlesztések eredményeként megszületett új megoldások számos iparjogvédelmi oltalommal védhetők, ezáltal kizárólagos hasznosítási joghoz juthatnak a műszaki megoldások megalkotói – fejtette ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. (Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők Farkas Szabolcsot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt szabadalmi elnökhelyettesét a napokban nevezte ki szabadalmi jogi tanácsadónak – a szerk.)

A találmányoknál egyszerűbb műszaki megoldások oltalmazására szolgál a gyorsan megszerezhető és költségkímélő iparjogvédelmi oltalmi forma a használati mintaoltalom. A szabadalmi oltalomhoz képest szűkebb az oltalmazható megoldások köre, a megkövetelt alkotói szint is alacsonyabb, cserébe az oltalmi idő rövidebb, 10 év a bejelentéstől számítva.

Farkas Szabolcs szerint fontos különbség még, hogy míg a szabadalmi oltalom megszerzéséhez egy hosszadalmas érdemi vizsgálaton kell átesni, addig a használati minták oltalma esetén az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatára nem kerül sor az engedélyezési eljárás során. Ez teszi lehetővé a gyors oltalomszerzést, ugyanakkor az oltalom érvényessége is csak egy későbbi, esetleges mintaoltalom megsemmisítési eljárásban derülhet ki.

A használati minták oltalma népszerű a hazai feltalálók és fejlesztők körében a relatív gyors és egyszerű oltalomszerzés miatt, jóllehet az utóbbi években el nem intézett, felhalmozódott használati mintaoltalmi bejelentések lassítják e folyamatot. Az elmúlt két év szakmai egyeztetési folyamata eredményeként, az ügyfelek igényeinek felmérését és finomhangolását követően továbbfejlesztésre került a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása.

A törvény módosítása mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szervezeti változásai is segíthetik a használati minták oltalmának népszerűségének javítását, hiszen a szabadalmi területen dolgozó szakemberek bevonása e feladatba mindenképp elősegíti a felgyülemlett bejelentések intézését.

Mi minősülhet mintának?

A használati minta, mint szerkezeti, kialakítási vagy elrendezési megoldás a korábbi szabályozás szerint csak valamely tárggyal – azaz határozott alakú, megragadható fizikai egységgel – összefüggésben, arra vonatkozóan értelmezhető – hangsúlyozta Farkas Szabolcs.

Az egyeztetések során vita alakult ki arról, hogy e definíció szűkítése vagy bővítése megvalósuljon-e, és ha igen, milyen mértékben. Végül az oltalmazható minták meghatározását a módosítás a definíció bővítésével igazította ki, így annak tárgyába beletartozhatnak a berendezések és az egymással kapcsolatban lévő eszközökből álló rendszerek is, amelyek eddig nem voltak egyértelműen használati mintának minősíthetők.

Az eljárásokra, alkalmazásokra és a vegyi termékekre vonatkozó megoldások tehát továbbra is ki vannak zárva a használati mintaoltalom tárgyköréből, azonban e műszaki megoldásokra továbbra is lehet szabadalmi oltalmat igényelni.

A technika állásának értelmezése oltalom esetén

A technológiai fejlődés és az információs társadalom kialakulása eredményeként szükségessé vált a technika állása jogszabályi definíciójának felülvizsgálata a használati minták oltalmára vonatkozóan – mutatott rá Farkas Szabolcs.

Ennek megfelelően a módosított jogszabály alapján a technika állását, beleértve a nyilvános gyakorlatba vételt is, a szabadalomhoz hasonlóan világviszonylatban kell vizsgálni, így a külföldön történt nyilvános gyakorlatba vétel esetén már nem lehet arra hivatkozni, hogy az nem tartozik a technika állásához használati minták oltalma esetén.

Mesterségben járatos személy tudásszintjének változása

Részben a korábbi definíció elavultsága, részben a szabadalom és használati oltalom feltalálói tevékenység/lépés közötti határvonal feszegetésének köszönhetően az új szabályozás pontosította a mesterségben járatos személy tudásszintjét. A feltalálói tevékenység, valamint az ehhez kapcsolódó szakember tudásszintjének megítélése Európa szerte folyamatosan finomodó kérdés.

Forrás: USPTO/Airbus

A feltalálói tevékenység szintjének lassú nemzetközi devalválódása azt eredményezi, hogy a szakember és a mesterségben járatos személy közötti tudásszint különbség egyre kisebb. Az egyeztetések eredményeként a használati mintaoltalmakra vonatkozó törvény módosítása a hagyományos felfogás mellett tette le a voksot, ugyanakkor néhány pontosítással finomította a fogalomhoz tartozó tudásszint meghatározását.

Megmaradt tehát a feltalálói tevékenység és feltalálói lépés közötti különbség, a mesterségben járatos személy tudása maradt a mérvadó, azonban az ilyen feltételezett mesterember már idegen nyelven is jól tájékozódik, tehát bármilyen nyelven képes dokumentumok tanulmányozására, és képes dokumentumok kombinálására, illetve bármely dokumentum és köteles tudása kombinálására.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője szerint ezzel a mesterségben járatos személy kombinációs készsége egy specifikus műszaki szakterületen gyakorlatilag egyenértékű a szakterületen jártas személyével, de a mesterségben járatos személy mégsem képzelhető el különböző műszaki szakterületeken jártas szakemberekből álló fejlesztő csapatként, tudása alacsonyabb szintű, nem képes távolabbi műszaki területeken nyilvánosságra jutott ismeretek elsajátítására és kombinációs alkalmazására.

Kettős oltalmazás lehetősége

A használati minták oltalmára vonatkozóan korábban a származtatás esetén a mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kellett tekinteni, a mintaoltalmat pedig a keletkezésére visszaható hatállyal megszűntnek kellett tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adtak arra szabadalmi bejelentésre, amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak, illetve, amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.

Ezt a lépést akkor is meg kellett tenni, ha végül a szabadalom és a mintaoltalom tárgya eltérő volt (például a szabadalom tárgya a termékhez kapcsolódó előállítási eljárás, míg a mintaoltalom a terméket foglalta magában). Azonban az egy napon benyújtott bejelentések között a Hivatal a jelenlegi szabályozás alapján nem állít fel rangsort, így a párhuzamos oltalmazás akár szabadalmak, de szabadalom és használati mintaoltalom között is fennállhat, így a származtatás esetében sem indokolt e korlátozásnak a fenntartása.

Ennek megfelelően a módosítás eredményeként eltörli a kettős oltalom származtatás esetében korábban fennálló tilalmát.

(Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs kétrészes írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)