D.A.S. JogSzerviz: a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentése

2018.02.06. 16:24

Év elején több alkalmazott szembesülhetett ismét azzal, hogy bár a besorolása alapján növekednie kellett volna illetményének, arra mégsem került sor – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A munkáltatók egy része ugyanis a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésével „ellensúlyozta" az illetménynek átsorolás vagy garantált bérminimum emelkedése miatti növekedését. Felmerül kérdésként, hogy jogszerűen jár-e el ilyen esetben a munkáltató?

Dr. Gombolai Éva szerint a Kúria vonatkozó döntéseinek ismertetése előtt, érdemes megvizsgálni, hogy miből áll a közalkalmazottak illetménye.

A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. Ez az úgynevezett közalkalmazotti bértábla.

A garantált illetmény

Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, akkor a garantált illetménye a szakképesítésre tekintettel tovább növekszik.

A közalkalmazottat garantált illetményként legalább a kötelező legkisebb munkabérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

A fenti módon kiszámolható garantált illetményen felül további illetménypótlékra lehet a közalkalmazott jogosult, ilyen például a vezetői pótlék, a címpótlék, az idegennyelv-pótlék vagy az egészségkárosító kockázatokra tekintettel adott illetménypótlék.

A garantált illetmény és az illetménypótlékok jogszabályon alapuló – kötelező mértékű – juttatások, amelyek a akkor is változnak a szabályozásnak megfelelően (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat.

Amennyiben tehát a közalkalmazott más fizetési osztályba lép, vagy emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (vagy bérminimum), akkor külön intézkedés nélkül erre a növekedésre jogosulttá válik a közalkalmazott – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

További szabályok és bírói döntések

Adható azonban a fentiek mellett a közalkalmazottnak úgynevezett munkáltatói döntésen alapuló illetményrész is, ami már nem jár alanyi jogon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illetmény, illetve az egyes illetménypótlékok jogszabályon alapuló emelkedésekor ezt az illetményrészt elveszítené a közalkalmazott. Amennyiben nem hoz a munkáltató döntést a csökkentéséről, az változatlan összegben jár.

Forrás: BSIP/Alice S. / BSIP/Alice S.

Lehetősége van azonban a munkáltatónak arra, hogy abban az esetben, ha a közalkalmazott garantált illetményének összege emelkedik, a többletet a korábban biztosított munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből fedezze. Fontos azonban, hogy intézkedésének ez esetben is korlátot szab az a követelmény, hogy mindez nem járhat a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkentésével.

Másfelől ha a munkáltató többletilletményben részesíti a közalkalmazottat, vagy a korábban biztosított munkáltatói többletilletményt a garantált illetmény kötelező növelése miatt a növelés összegével csökkenti, e döntéséről a közalkalmazottat megfelelően, írásban tájékoztatnia kell.

Ennek indoka az, hogy a kinevezés szerinti összilletményben a feleknek meg kell állapodniuk. Ahogyan arra a Kúria korábban rámutatott, a megállapodáson alapuló összilletményen belül a kinevezésben, annak módosításában (átsorolási intézkedésben, vagy határozatban) rögzíteni kell a jogszabályon alapuló részként a besorolást, a garantált illetmény összegét és az illetménypótlékokat.

A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész biztosítása a munkáltató egyoldalú döntésén, mérlegelésén alapul, annak változatlan összegére a közalkalmazottnak addig van alanyi joga, amíg a garantált illetmény összege változatlan.

Amíg azonban a közalkalmazott nem kap értesítést arról, hogy a korábban rögzített, munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrésze csökken, megalapozottan hivatkozhat arra, hogy a munkáltató a változatlan összegű összilletmény és a munkáltatói döntésen alapuló többletilletmény mellett nem biztosította részére a garantált illetmény jogszabályon alapuló kötelező emelését – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.