Barkassy Grünfeld: a nyereményjáték nem játék

2018.02.23. 09:45

A gazdasági életben sok vállalkozás által alkalmazott ügyfélszerzési stratégia, hogy időnként, a terméküket megvásárló vagy szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfelek között értékes nyereményeket sorsolnak ki. A nyereményjátékoknak azonban részletes jogi szabályozása van, amelynek be nem tartása fájó jogkövetkezményekkel járhat - hívták fel az Origó figyelmét a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői, akik most az ajándéksorsolás szabályaival foglalkoznak, hiszen a gyakorlatban ez fordul elő talán a leggyakrabban ügyfélszerzési céllal.

A gazdasági életben sok vállalkozás által alkalmazott nyereménysorsolás természetesen kedvező hatással lehet az értékesítésre és a nyertes ügyfelek is jól járnak, hiszen értékes nyereményekkel lesznek gazdagabbak, míg azoknak, akik nem nyertek, nem kell semmiféle hátrányt elszenvedniük.

A nyereményjátékoknak azonban részletes jogi szabályozása van, amelynek be nem tartása fájó jogkövetkezményekkel járhat- emelték ki a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Részletes jogi szabályozása van

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény előírja, hogy aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót, azaz ajándéksorsolást, amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.

Ahogy az a jogszabályi megfogalmazásból is kiderül, s miként arra az adóhatóság is rámutat vonatkozó tájékoztatójában, valamely nyereményjáték esemény akkor minősül ajándéksorsolásnak, ha termék vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, e termék vagy szolgáltatás megvásárlásán, illetve igénybevételén túlmenően további fizetési kötelezettség nem merül fel az ajándéksorsolásban résztvevő személy számára, és a nyertesek kihúzása nyilvánosan történik.

Nagyon fontos feltétel, hogy valamely vállalkozás kizárólag akkor szervezhet – akár személyesen, akár megbízott útján – ajándéksorsolást, ha a szükséges sorsjegyek átadására a szervező rendszeresen, saját nevében végzett áruk, szolgáltatások értékesítésére irányuló tevékenysége vonatkozásában kerül sor.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői szerint a szervezőnek tehát saját áruja árusítása, illetve szolgáltatása nyújtása kapcsán kell azon sorsjegyeket átadnia, amelyek útján ügyfele részt vehet a sorsoláson.

Nyilvános, közjegyző előtti sorsolás

A törvényi előírásoknak való megfelelés érdekében a sorsjegyek kihúzásának nyilvánosan kell történnie. A nyilvánosság biztosítása érdekében, a szervezőnek meg kell jelölnie publikus közzététel útján a húzás helyét és időpontját, s a törvényesség garantálása érdekében közjegyző jelenlétére is szükség van.

Tekintve, hogy az ajándéksorsolás lebonyolításának részleteit a jogszabályok nem korlátozzák jelentős mértékben, s a közjegyzői jelenlét garantálja a törvényességet, a szervezés során arra kell különösen odafigyelni, hogy a szervező szabályszerűen bejelentse az adóhatóság felé az ajándéksorsolás megrendezésére vonatkozó szándékát.

A kötelező adóhatósági bejelentés

E bejelentést az erre rendszeresített SZF02-es számú formanyomtatványon kell megtenni, s csatolni kell a bejelentéshez a részvételi szabályzatot, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A bejelentést legkésőbb az ajándéksorsolás meghirdetését megelőző tíz nappal kell megtenni.

Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Az adóhatósági tájékoztató által is kiemelt, fontos tudnivaló még, hogy az ajándéksorsolással kapcsolatban, amennyiben természetes személy a nyertes, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a jövedelemadót a szervező köteles megfizetni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény értelmében pedig, a játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

Körültekintően kell eljárni

Összefoglalásképpen látható tehát, hogy azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége nem kötődik általánosságban szerencsejáték szervezéséhez, ám termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének előmozdítása érdekében szervezni kívánnak nyereményjáték akciókat, körültekintően kell, hogy eljárjanak a lebonyolítás során, hogy minden tekintetben jogszerűen járhassanak el, elkerülendő az esetleges nem várt szankciókat – mutattak rá végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.