Így tilthatjuk le a kéretlen postai leveleket, megkereséseket

2018.02.25. 20:53

Állampolgárként többször szembesülhetünk azzal, hogy lakcímünkre, akár kormányzati céllal, akár statisztikai céllal levelek, megkeresések érkeznek. Amennyiben azonban valaki nem szeretne ilyen megkereséseket kapni, akkor megvan a törvényes lehetősége arra, hogy az ilyen megkeresések teljesítésére a hozzájárulását visszavonja. Ennek jogi hátteréről ad most tájékoztatást a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Burján Zsuzsanna kifejtette: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a 1992. évi LXVI. törvény rendelkezik.

Eszerint, az állampolgárok adatai kapcsán csak a törvényben meghatározott esetekben szolgáltatható ki meghatározott adat.

Amikor kiadhatóak az adatok

Kevesen tudják, hogy az állampolgárok neve, lakcíme, értesítési címének adatai kiadhatóak a kérelmező jogának, vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében (például, ha ez egy végrehajtási eljárás megindításához szükséges).

Kiadható továbbá tudományos kutatás, közvélemény- és piac kutatás céljából, illetve közvetlen üzletszerzés, azaz direkt marketing célját szolgáló lista összeállításához.

Amikor nem szolgáltathatóak ki az adatok

Fontos kitétel, hogy a hatóság még a fenti adatokat sem szolgáltathatja ki, amennyiben a felhasználás célját és jogalapját a kérelmező nem igazolja – mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ugyanakkor sokakat idegesíthetnek a fenti körbe tartozó megkeresések, postai küldemények. Ebben az esetben az érintett állampolgárnak lehetősége van arra, hogy vagy elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen a kormányhivatalnál megtiltsa, hogy a fenti célok érdekében az adatait kiadja a nyilvántartás.

Ugyanis a fenti törvény értelmében, az adatigénylésre vonatkozó kérelmet meg kell tagadni, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta, kivéve, ha az érintett adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Akkor is meg kell tagadni az adatszolgáltatást, ha a kérelmező nem igazolta az adat felhasználásának célját, vagy a megjelölt cél nem érinti a kérelmező jogát, jogos érdekét, illetve ha az érintett állampolgár személyiségi jogát sérti.

Nem lehet továbbá az újszülött adatait kiadni akkor sem, ha a nyilvántartásban vételt követően 90 nap még nem telt el.

Érdemes az általános letiltást megoldani

Tehát, amennyiben szeretnénk megóvni magunkat a kéretlen postai küldeményektől, megkeresésektől, akkor érdemes az általános letiltás iránt intézkedni.

Ez az intézkedés azonban nem akadályozza azt meg, hogy amennyiben ez például hatósági oldalról szükséges, akkor más hatóság részéről az eljáráshoz szükséges adatok ne legyenek lekérhetőek – figyelmeztetett végezetül dr. Burján Zsuzsanna.